Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Van olyan egyetem, ahol 16 ponttal többet ér egy középfokú nyelvvizsga, mint egy emelt szintű érettségi. Míg máshol a pluszpontok miatt még felsőfokú nyelvvizsga mellett is érdemes bevállalni egy emelt szintű érettségit.
A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.
Pluszpont járhak többek között
Azt jó, ha tudjátok, ha például emelt szinten érettségiztek egy nyelvből és 60 százalék feletti eredményt értek el, akkor vagy az emelt szintű érettségiért vagy pedig a nyelvvizsgáért járó pluszpontokat számítják be attól függően, hogyan jártok jobban.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
A BME-n több pontot ér a nyelvvizsga
Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, de vannak olyan egyetemek, ahol a nyelvvizsgáért több pluszpont jár.
Erre jó példa többek között a BME, ahol:
Ehhez képest, ha egy idegen nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, ami, ha eléri az 50 százalékot, akkor csak 20 intézményi pontra vagytok jogosultak. Vagyis, ha a BME-re készültök, akkor 16 ponttal többet ér egy nyelvvizsga az emelt szintű érettségihez képest.
Ráadásul a felvételi tájékoztatóban az is szerepel, hogy ha egy adott idegen nyelvből emelt szinten érettségiztek, akkor ugyanabból a nyelvből más jogcímen nem adható intézményi többletpont. Vagyis, ha például van egy felsőfokú nyelvvizsgátok angolból, de korábban előrehozottan emelt szinten is érettségiztetek belőle, akkor csak a felsőfokú nyelvvizsgátokat fogják beszámítani.
Jó hír, hogy a BME-n a csak a szóbeli és az írásbeli nyelvvizsgára is kaphattok pluszpontot, és ha csak középszinten, de legalább 75 százalékra érettségiztek nyelvből, akkor erre 15 intézményi pontot kaphattok.
A Corvinuson több pont jár az emelt szintű érettségire
Ehhez képest a Corvinuson egy nyelvvizsga kevesebb pluszpontot ér, mint egy idegen nyelvi érettségi.
Az egyetem felvételi tájékoztatójából kiderül, hogy
adható, míg az emelt szintű érettségiért idegen nyelvből pedig 50 pont, amennyiben ez az egyik érettségi tárgyatok. Ebben az esetben akkor is, ha már van felsőfokú nyelvvizsgátok, de ki szeretnétek maxolni a pluszpontjaitokat, érdemes nyelvből emelt szinten érettségiznetek. Ezek mellett a Corvinuson a nyelvtudásra a 100-ból legfeljebb 70 pontot kaphattok.
Különbség az egyes nyelvek között
Ha a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére készültök, akkor megint teljesen más a helyzet. A Semmelweisen ugyanis nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy a B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra (vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire) adható pluszpont. Hogy pontosan mennyi az a nyelvtől függ, vagyis:
Ha más nyelvből van középfokú nyelvvizsgátok vagy emelt szintű érettségitek, akkor nem kaptok érte semmit.
Ha felsőfokú komplex nyelvvizsgátok van angolból vagy németből, akkor 40; ha franciából, olaszból, spanyolból, oroszból, portugálból és latinból, akkor 30 pontra vagytok jogosultak.
Fontos, hogy egy nyelvből mindig csak a legmagasabb szintű nyelvvizsgátokat veszik figyelembe, és a nyelvtudásotokra legfeljebb 50 intézményi pontot kaphattok hiába van például angolból felsőfokútok és franciából középfokútok.
A 2025-ös felvételi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.