Nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi? Mutatjuk, melyik éri meg jobban

Van olyan egyetem, ahol 16 ponttal többet ér egy középfokú nyelvvizsga, mint egy emelt szintű érettségi. Míg máshol a pluszpontok miatt még felsőfokú nyelvvizsga mellett is érdemes bevállalni egy emelt szintű érettségit.

A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.

Pluszpont járhak többek között

  • érettségi eredményért
  • hátrányos helyzetért
  • nyelvtudásért
  • tanulmányi versenyekért
  • sporteredményekért
  • az adott egyetem által szervezett tanfolyamokért
  • munkatapasztalatért
  • önkéntességért
  • honvédelemért

Azt jó, ha tudjátok, ha például emelt szinten érettségiztek egy nyelvből és 60 százalék feletti eredményt értek el, akkor vagy az emelt szintű érettségiért vagy pedig a nyelvvizsgáért járó pluszpontokat számítják be attól függően, hogyan jártok jobban.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

A BME-n több pontot ér a nyelvvizsga

Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, de vannak olyan egyetemek, ahol a nyelvvizsgáért több pluszpont jár.

Erre jó példa többek között a BME, ahol:

  • nyelvenként B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga: 36 pontot, írásbeli vagy szóbeli: 18 pontot
  • C1 (felsőfokú)komplex nyelvvizsga: 50 pontot, írásbeli vagy szóbeli: 25 pontot ér.

Ehhez képest, ha egy idegen nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, ami, ha eléri az 50 százalékot, akkor csak 20 intézményi pontra vagytok jogosultak. Vagyis, ha a BME-re készültök, akkor 16 ponttal többet ér egy nyelvvizsga az emelt szintű érettségihez képest.

Ráadásul a felvételi tájékoztatóban az is szerepel, hogy ha egy adott idegen nyelvből emelt szinten érettségiztek, akkor ugyanabból a nyelvből más jogcímen nem adható intézményi többletpont. Vagyis, ha például van egy felsőfokú nyelvvizsgátok angolból, de korábban előrehozottan emelt szinten is érettségiztetek belőle, akkor csak a felsőfokú nyelvvizsgátokat fogják beszámítani.

Jó hír, hogy a BME-n a csak a szóbeli és az írásbeli nyelvvizsgára is kaphattok pluszpontot, és ha csak középszinten, de legalább 75 százalékra érettségiztek nyelvből, akkor erre 15 intézményi pontot kaphattok.

A Corvinuson több pont jár az emelt szintű érettségire

Ehhez képest a Corvinuson egy nyelvvizsga kevesebb pluszpontot ér, mint egy idegen nyelvi érettségi.

Az egyetem felvételi tájékoztatójából kiderül, hogy

  • nyelvenként B2 (középfokú) komplex nyelvvizsgáért: 30 pont
  • C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsgáért: 40 pont

adható, míg az emelt szintű érettségiért idegen nyelvből pedig 50 pont, amennyiben ez az egyik érettségi tárgyatok. Ebben az esetben akkor is, ha már van felsőfokú nyelvvizsgátok, de ki szeretnétek maxolni a pluszpontjaitokat, érdemes nyelvből emelt szinten érettségiznetek. Ezek mellett a Corvinuson a nyelvtudásra a 100-ból legfeljebb 70 pontot kaphattok.

Különbség az egyes nyelvek között

Ha a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére készültök, akkor megint teljesen más a helyzet. A Semmelweisen ugyanis nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy a B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra (vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire) adható pluszpont. Hogy pontosan mennyi az a nyelvtől függ, vagyis:

  • angol, német: 20 pont
  • francia, olasz, spanyol, orosz, portugál, latin: 15 pont

Ha más nyelvből van középfokú nyelvvizsgátok vagy emelt szintű érettségitek, akkor nem kaptok érte semmit.

Ha felsőfokú komplex nyelvvizsgátok van angolból vagy németből, akkor 40; ha franciából, olaszból, spanyolból, oroszból, portugálból és latinból, akkor 30 pontra vagytok jogosultak.

Fontos, hogy egy nyelvből mindig csak a legmagasabb szintű nyelvvizsgátokat veszik figyelembe, és a nyelvtudásotokra legfeljebb 50 intézményi pontot kaphattok hiába van például angolból felsőfokútok és franciából középfokútok.

A 2025-ös felvételi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.