Felvételi kisokos: mikor nem indul el egy meghirdetett szak?

A jelentkezők létszámától is függhet, hogy elindítanak-e egy szakot vagy sem.

November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételin a felsőoktatási intézmények képzéseire. A felvételi során ingyenesen 3, összesen pedig 6 képzést jelölhettek meg. Azonban a meghirdetett képzések között akadhat olyan, amelyet végül mégsem indítanak el februárban.

Erre akkor kerülhet sor, ha az adott képzésen a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, tehát az érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el tájékoztatóban megadott minimális szakos kapacitást.

Sok olyan kis létszámú alap- és mesterszakos képzés található, ahol a minimum létszám például 5 fő. Abban az esetben, ha ezt nem éri el a felvehető leendő hallgatók száma, akkor a képzést indító intézmény dönthet úgy, hogy az adott szakot az adott félévben nem indítja el.

Az is előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában nem indul új évfolyam – olvasható a Felvi oldalán. Erről is az intézmény dönt olyan képzések esetében, ahol például a felvételinek egy alkalmassági vagy külön felvételi vizsga is feltétele.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.