Keresztféléves felvételi: meddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat?

Hamarosan lejár a keresztféléves felvételire jelentkezés határideje. Azok, akik már februárban egyetemen szeretnének tanulni november 15-ig adhatják be a jelentkezésüket.

A jelentkezési időszak lezárását követően megkezdődik az adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. A Hivatal ekkor létrehozza a felvételi eljárás központi nyilvántartását, a jelentkezők pedig 2024. december 14-től érhetik el az ügyintézési funkciókat az E-felvételiben.

A Felvi.hu tájékoztatása szerint, ha az adatok feldolgozása során a Hivatal megállapítja, hogy a jelentkezést hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb 2025. január 3-ig hiánypótlási felhívást küld.

A felsőoktatási intézményektől is várható felszólítás, ha az általuk kért dokumentumok hiányosak. Ezt 2024. december 20-ig kell kiküldeniük az intézményeknek.

A hiánypótlás határideje:

  • ha olyan dokumentumról kaptok hiánypótló felszólítást, amellyel már a jelentkezés időszakában rendelkeztetek, a pótlásra, feltöltésre nyitva álló határidő 5 nap
  • ha a dokumentumot 2024. november 15. után szerzitek meg (pl. szakképesítést igazoló bizonyítvány), azt legkésőbb 2025. január 9-ig pótolhatjátok
  • ha a felvételi eljárás évében szereztek külföldi érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet, úgy azt legkésőbb 2025. január 15-ig pótolhatjátok (amennyiben ezt jelentkezéskor jelöli az E-felvételiben)
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.