Keresztféléves felvételi 2025: így számolják a pontokat a mesterképzésen

November 15-ig tudtok jelentkezni a keresztféléves felvételi során meghirdetett felsőoktatási képzésekre. Mutatjuk, mit érdemes tudnotok, ha mesterképzésre szeretnétek menni.

A felvételi követelményekkel kapcsolatban a kormányrendeletben csak keretfeltételeket határoztak meg. Ugyanis a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról az adott felsőoktatási intézmény saját hatáskörében hozza meg a döntést – tájékoztat róla a Felvi.hu.

Jelentkezőként azonban érdemes tudnotok, hogy a teljesítményt minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik. Azt, hogy mire kaphattok intézményi pontot (korábban többletpont) szintén maguk határozzák meg a felsőoktatási intézmények.

Továbbá az értékelés során nem vehető figyelembe, hogy a korábbi okleveleteket melyik intézményben szereztétek.

A felsőoktatási intézmények által leggyakrabban alkalmazott rangsorolási, pontszámítási módok:

  • oklevél minősítése
  • oklevél átlaga
  • záróvizsga eredménye
  • felsőoktatásban megszerzett féléves (tanulmányi) eredmények átlaga
  • felvételi vizsga
  • szakmai alkalmassági vizsga, motivációs beszélgetés
  • felvételi portfólió

Az eredmény igazolásához pedig ezekre lehet szükségetek:

  • felsőfokú oklevél (ha azt 2006. február 1. előtt szereztétek)
  • oklevélmelléklet, leckekönyv
  • oklevélátlag-igazolás

    A pontos felvételi követelményekről mindig az általatok kiválasztott egyetem meghirdetett képzéseinél tudtok tájékozódni. Az aktuális felvételi eljárásban meghirdetett képzéseket itt találjátok.

     

     

    Hozzászólások

    A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

    A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

    Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

    Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.