Tételcímek, tudnivalók, vizsgaleírások - itt találtok mindent, amit az őszi érettségiről tudnotok kell

Mutatjuk, honnan értek el minden fontos dokumentumot, ami segíthet a készülésben.

  • Székács Linda

Szeptember 5-én véget ér a jelentkezés a 2024-es őszi érettségi vizsgákra. A tavaszi érettségikhez hasonlóan ebben az időszakban is rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, javító és előrehozott vizsgákat is lehet tenni, amihez nagyon fontos, hogy tudjátok a különböző tantárgyak anyagait; a vizsgák leírását és az emelt szintű szóbeli érettségik tételcímeit.

Az érettségire való készülést az Oktatási Hivatal számos hasznos dokumentummal és tájékoztatóval segíti. Ide kattintva például eléritek az előző évek összes közép- és emelt szintű érettségi feladatlapját, ha azok megoldásával szeretnétek készülni a közelgő megmérettetésre.

A vizsgaleírásokat, vizsgatárgyak követelményeit és a szóbeli tételcímeket pedig itt találjátok.

Azt pedig, hogy melyik iskolákban érettségizhettek, itt nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.