Ilyen vizsgákra számíthattok az első egyetemi félév végén

Az egyetem eleje a gólyatábor és a szaktársak megismerése miatt kifejezetten bulis tud lenni, de idővel azért a tanulásnak is neki kell állni. A legtöbb szakon már év közben is számíthattok számonkérésekre.

  • Tornyos Kata

Alapavetően a vizsgaidőszakban kell számot adnotok a tudásotokról. A szorgalmi időszak után várnak majd rátok a vizsgák. Ilyenkor már nincsenek órák, csak számonkérések. A tantárgyak közül az előadások zárulnak vizsgával, a szemináriumokon, vagyis a gyakorlatibb órákon általában az év közben nyújtott teljesítményt értékelik. Ha a vizsga nem sikerül, utóvizsgát, vagyis UV-t tehettek. Itt megnézhetitek, hogy melyik egyetemen hogy alakul a félév, meddig lesznek órák és mikor kezdődik a vizsgaidőszak.

A szemináriumokon általában ZH-t íratnak a diákokkal az oktatók. A ZH a zárthelyi dolgozat rövidítése. A gyakorlati tárgyakból egy félévben több ZH is lehet.

Ha megijedtetek a sok ismeretlen kifejezéstől és tennivalótól, akkor egyetemi kisokosunkban mindegyiket megmagyarázzuk, hogy zökkenőmentesen kezdődjön az első egyetemi félév. Ezt itt tudjátok elolvasni.

 

 

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.