Az egyetem eleje a gólyatábor és a szaktársak megismerése miatt kifejezetten bulis tud lenni, de idővel azért a tanulásnak is neki kell állni. A legtöbb szakon már év közben is számíthattok számonkérésekre.
Alapavetően a vizsgaidőszakban kell számot adnotok a tudásotokról. A szorgalmi időszak után várnak majd rátok a vizsgák. Ilyenkor már nincsenek órák, csak számonkérések. A tantárgyak közül az előadások zárulnak vizsgával, a szemináriumokon, vagyis a gyakorlatibb órákon általában az év közben nyújtott teljesítményt értékelik. Ha a vizsga nem sikerül, utóvizsgát, vagyis UV-t tehettek. Itt megnézhetitek, hogy melyik egyetemen hogy alakul a félév, meddig lesznek órák és mikor kezdődik a vizsgaidőszak.
A szemináriumokon általában ZH-t íratnak a diákokkal az oktatók. A ZH a zárthelyi dolgozat rövidítése. A gyakorlati tárgyakból egy félévben több ZH is lehet.
Ha megijedtetek a sok ismeretlen kifejezéstől és tennivalótól, akkor egyetemi kisokosunkban mindegyiket megmagyarázzuk, hogy zökkenőmentesen kezdődjön az első egyetemi félév. Ezt itt tudjátok elolvasni.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
