Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Számos olyan visszajelzést kaptunk a július 24-i ponthatárhúzást követően, amik szerint diákok tucatja azért nem jutott be valamelyik általa első helyen megjelölt egyetemre (rosszabb esetben pedig egyik megjelölt intézménybe se), mert elszámolták a pontjaikat. Vannak, akiknek a középiskolai bizonyítványa törlődött a rendszerből, másoknak nem adták hozzá az érettségi és középiskolai eredményekből számolt pontjaikhoz például a nyelvizsgáért járó intézményi pontokat.
A Népszava szerette volna megtudni, pontosan mennyi bejelentés érkezett az Oktatási Hivatalhoz (OH) hibásan számolt pontokkal kapcsolatban, de konkrét számot nem közölt a hivatal, állítása szerint erről csak a jogorvoslati, felülbírálati időszak lezárultát követően áll módjukban tájékoztatást adni.
Az OH azt írta, akinek jogos az észrevétele, mert eljárási vagy adminisztrációs okból számítási hiba történt, az módosított besorolási döntést kap és a korrigált pontok szerint, a jelentkezés sorrendjében jelölt legkedvezőbb helyre veszik fel. Vagyis akiknek valóban elszámolták a pontjait, azoknál kijavítják a felvételi eredményt, és ha így bejutnak az általuk választott helyre, nem szükséges pótfelvételizniük. Ha pedig valaki jelentkezett pótfelvételire, de a pontok korrigálása után mégis felvételt nyert, a pótfelvételiből párhuzamosan kikerül.
A probléma egyik kiváltó oka az új pontszámítási rendszer: 2024-től számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak, illetve megváltozott a középszintű érettségi értéke is: 2024-től csak az elért százalékos eredmény kétharmadát kapják meg a tanulók pontszámként az egyetemi felvételin.
