Az viszont kiderült, hogy nem kell pótfelvételizniük az érintetteknek.
Számos olyan visszajelzést kaptunk a július 24-i ponthatárhúzást követően, amik szerint diákok tucatja azért nem jutott be valamelyik általa első helyen megjelölt egyetemre (rosszabb esetben pedig egyik megjelölt intézménybe se), mert elszámolták a pontjaikat. Vannak, akiknek a középiskolai bizonyítványa törlődött a rendszerből, másoknak nem adták hozzá az érettségi és középiskolai eredményekből számolt pontjaikhoz például a nyelvizsgáért járó intézményi pontokat.
A Népszava szerette volna megtudni, pontosan mennyi bejelentés érkezett az Oktatási Hivatalhoz (OH) hibásan számolt pontokkal kapcsolatban, de konkrét számot nem közölt a hivatal, állítása szerint erről csak a jogorvoslati, felülbírálati időszak lezárultát követően áll módjukban tájékoztatást adni.
Az OH azt írta, akinek jogos az észrevétele, mert eljárási vagy adminisztrációs okból számítási hiba történt, az módosított besorolási döntést kap és a korrigált pontok szerint, a jelentkezés sorrendjében jelölt legkedvezőbb helyre veszik fel. Vagyis akiknek valóban elszámolták a pontjait, azoknál kijavítják a felvételi eredményt, és ha így bejutnak az általuk választott helyre, nem szükséges pótfelvételizniük. Ha pedig valaki jelentkezett pótfelvételire, de a pontok korrigálása után mégis felvételt nyert, a pótfelvételiből párhuzamosan kikerül.
A probléma egyik kiváltó oka az új pontszámítási rendszer: 2024-től számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak, illetve megváltozott a középszintű érettségi értéke is: 2024-től csak az elért százalékos eredmény kétharmadát kapják meg a tanulók pontszámként az egyetemi felvételin.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
