Nem árulta el az Oktatási Hivatal, hogy hány embert érint a felvételi pontok elszámolása

Az viszont kiderült, hogy nem kell pótfelvételizniük az érintetteknek.

  • Tornyos Kata

Számos olyan visszajelzést kaptunk a július 24-i ponthatárhúzást követően, amik szerint diákok tucatja azért nem jutott be valamelyik általa első helyen megjelölt egyetemre (rosszabb esetben pedig egyik megjelölt intézménybe se), mert elszámolták a pontjaikat. Vannak, akiknek a középiskolai bizonyítványa törlődött a rendszerből, másoknak nem adták hozzá az érettségi és középiskolai eredményekből számolt pontjaikhoz például a nyelvizsgáért járó intézményi pontokat.

A Népszava szerette volna megtudni, pontosan mennyi bejelentés érkezett az Oktatási Hivatalhoz (OH) hibásan számolt pontokkal kapcsolatban, de konkrét számot nem közölt a hivatal, állítása szerint erről csak a jogorvoslati, felülbírálati időszak lezárultát követően áll módjukban tájékoztatást adni.

Az OH azt írta, akinek jogos az észrevétele, mert eljárási vagy adminisztrációs okból számítási hiba történt, az módosított besorolási döntést kap és a korrigált pontok szerint, a jelentkezés sorrendjében jelölt legkedvezőbb helyre veszik fel. Vagyis akiknek valóban elszámolták a pontjait, azoknál kijavítják a felvételi eredményt, és ha így bejutnak az általuk választott helyre, nem szükséges pótfelvételizniük. Ha pedig valaki jelentkezett pótfelvételire, de a pontok korrigálása után mégis felvételt nyert, a pótfelvételiből párhuzamosan kikerül.

A probléma egyik kiváltó oka az új pontszámítási rendszer: 2024-től számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak, illetve megváltozott a középszintű érettségi értéke is: 2024-től csak az elért százalékos eredmény kétharmadát kapják meg a tanulók pontszámként az egyetemi felvételin.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.