2020 óta még sohasem lett ennyire alacsony a középszintű magyarérettségik átlaga.
2024. július 3-án, a középszintű szóbeli vizsgákkal sikeresen és eredményesen zárult a május-júniusi vizsgaidőszak: több mint 3 000 bizottság előtt mintegy 112 000-en tettek érettségi vizsgát. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint "idén is az elmúlt évek átlagának megfelelően teljesítettek."
A tavaszi vizsgaidőszakban 208 779 rendes, 117 937 előrehozott és 12 390 szintemelő vizsgát tettek az érettségizők; az ismétlő, kiegészítő, javító, illetve pótló vizsgák száma együttesen több mint 8 000 volt.
Az összes megszerzett jegy átlaga idén a 3,81 lett, ami egy kicsivel alacsonyabb a tavalyi 3,84-nél. Az összes érettségi mintegy 0,99 százaléka lett elégtelen.
A diákok a fő tárgyak közül középszintén idén is matekból teljesítettek a leggyengébben, az átlaguk ugyanis 53,71 százalék lett, ami néhány százalékponttal, de meghaladti a tavalyi átlagot.
A korábbi évekhez képest idén a fő tárgyak közül a legtöbbet magyar nyelv és irodalomból rontottak a vizsgázók, hiszen átlagosan csak 60,61 százalékot értek el, amely mintegy 4 százalékponttal lett gyengébb a 2023-as átlageredménynél, ennél még közvetlenül koronavírus-járvány után is jobbat írtak a diákok.
Érdemes megjegyezni, hogy az érettségi 2024-ben magyarból sokat változott még szerkezetében is, például a feladatsorba bekerült egy irodalmi feladatlap is, ahol rengeteg adatot többek között memoritereket is kérhetnek számon írásban.
Jó hír, hogy emelt szinten a magyart leszámítva valamennyi kiemelt tárgyból az elmúlt öt év átlagánál jobb eredményt értek el.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
