Augusztus 1-je után 15 napotok lesz arra, hogy jogorvoslat lehetőségével éljetek.
Nem indult zökkenőmentesen a felsőoktatási felvételi megújult pontszámítása. Az elmúlt hetekben ömlöttek szerkesztőségünkhöz a panaszlevelek arról, hogy az E-felvételiben nincsenek elszámolva az intézményi pontok, dokumentumok törlődtek, nem vették figyelembe a középiskolai bizonyítványok egy részét vagy egészét.
Bár az Oktatási Hivatal az utolsó pillanatig türelmet kért, a problémák úgy tűnik, nem oldódtak meg: július 24-én a ponthatárhúzás után is folytatódtak a megkeresések. Az elszámolt pontok miatt számos diák nem került be a legjobban vágyott egyetemére, sőt, vannak, akik egyik, a felvételi listájukon megjelölt képzésre sem jutottak be. Nem reprezentatív felmérésünk szerint a diákok mintegy egyharmadát érintették vagy érintik a gondok.
Azzal kapcsolatban, hogy tudnak-e a fentebb felsorolt problémákról és tesznek-e valamilyen intézkedést ezek megoldása érdekében, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot és az Oktatási Hivatalt is megkerestük, válaszukat egyelőre még várjuk.
Ami azonban biztos, hogy a felvételi határozat/besorolási döntés közzétételét követően lehet élni jogorvoslat lehetőségével. A besorolási döntés legkésőbb 2024. augusztus 1-jén válik elérhetővé az E-felvételi rendszerében. Jogorvoslatra a besorolási döntés E-felvételiben történő megjelenését követő 15 napon belül lesz lehetőség közigazgatási per indításával.
A közigazgatási per keresetlevél benyújtásával indul, ennek illetéke 30 ezer forint, amit a felperesnek (a jelentkezőnek) pervesztesség esetén kell csak megfizetnie.
A jogorvoslatról bővebben a felvételi tájékoztatóban olvashattok.
Frissítés (2024.07.25. 13:32)
Az elszámolt pontokkal kapcsolatban az Oktatási Hivatal azt írja, ha valamilyen adminisztratív hiba történt, a pontok újraszámláltathatók.
"A besorolási döntés ismeretében 15 napig a jelentkezőknek lehetőségük van arra, hogy az [email protected] vagy a [email protected] e-mail címre röviden megírják álláspontjukat pontszámítással kapcsolatban. Az Oktatási Hivatal minden jelzést megvizsgál, és ha indokoltnak találja, módosítja a besorolási döntést. A jelentkező minden esetben válaszlevélben értesítést kap (még akkor is, ha a besorolási döntés módosítására nincs lehetőség, mert nem történt jogszabálysértés)" - írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
