Csecsemő- és kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok. Idén 2500 olyan jelentkezőt vett fel az ELTE, akik remélhetőleg ezen szakok valamelyikén fognak diplomát szerezni a következő években.
A felvettek 20 százaléka valamilyen pedagógusképzésen kezdi meg a tanulmányait - közölte az Eduline szerkesztőségével az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Az ország legnépszerűbb egyetemére az idei felsőoktatási felvételi eljárás során 11 960 új hallgatót vettek fel. Lapunknak küldött közleményük szerint alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be. 9241-en nappali, 2567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 84 százaléka, vagyis 10 019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat.
Idén az elsőhelyes jelentkezők 70 százalékát felvette az egyetem, szemben a tavalyi 68 százalékkal. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1345) követ.
Pedagógusképzésekre egyébként ennél többet; összesen 2500 főt vettek fel, ami magasabb, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
"Kiemelkedő jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt 5 év átlagának háromszorosa, 550 fő nyert felvételt, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanárszakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait" - írják.
Hozzáteszik, hogy az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (801), őket követik a gyógypedagógusok (636), valamint a programtervező informatikusok (608).
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
