Ilyen ponthatárokat húztak 2023-ban az informatikus alapszakokon

Vészesen közeleg a ponthatárhúzás. Mutatjuk, hogy milyen minimumponthatárokat hirdettek 2023-ban az informatikus alapképzéseken nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában.

Az informatika területén idén is négy alapképzés közül – mérnökinformatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, üzemmérnök-informatikus - választhatnak a felvételizők.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

A legmagasabb ponthatárt 2023-ban a programtervező informatikus képzésén húzták, azon belül is az ELTE-n, ahol 420 pontot kellett minimum elérni a sikeres felvételihez.

Így alakultak az informatikai alapszakok állami ösztöndíjas ponthatárai 2023-ban:

Mérnökinformatikus

  • BME: 399 pont
  • SZTE: 282 pont
  • DE: 349 pont

Programtervező informatikus

  • ELTE: 420 pont
  • SZTE: 280 pont
  • DE: 389 pont

Gazdaságinformatikus

  • SZTE: 280 pont
  • DE: 341 pont
  • ME: 242 pont

Üzemmérnök-informatikus

  • BME: 330 pont
  • PE: 320 pont
  • NJE: 230 pont

Július 24-én kiderül, hogy kik kezdhetik a következő tanévet a magyar egyetemek hallgatóiként. A ponthatárvárásra országszerte nagyszabású rendezvényekkel készülnek. Veszprémben VALMAR, Szegeden Carson Coma, Pécsett T. Danny koncert lesz a ponthatárok kihirdetése után, és már a budapesti Pont Ott Parti helyszínére is fény derült, amit a tavalyihoz hasonlóan idén is a Budapest Parkban tartanak.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.