Ilyen ponthatárokat húztak 2023-ban az informatikus alapszakokon

Vészesen közeleg a ponthatárhúzás. Mutatjuk, hogy milyen minimumponthatárokat hirdettek 2023-ban az informatikus alapképzéseken nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában.

Az informatika területén idén is négy alapképzés közül – mérnökinformatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, üzemmérnök-informatikus - választhatnak a felvételizők.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

A legmagasabb ponthatárt 2023-ban a programtervező informatikus képzésén húzták, azon belül is az ELTE-n, ahol 420 pontot kellett minimum elérni a sikeres felvételihez.

Így alakultak az informatikai alapszakok állami ösztöndíjas ponthatárai 2023-ban:

Mérnökinformatikus

  • BME: 399 pont
  • SZTE: 282 pont
  • DE: 349 pont

Programtervező informatikus

  • ELTE: 420 pont
  • SZTE: 280 pont
  • DE: 389 pont

Gazdaságinformatikus

  • SZTE: 280 pont
  • DE: 341 pont
  • ME: 242 pont

Üzemmérnök-informatikus

  • BME: 330 pont
  • PE: 320 pont
  • NJE: 230 pont

Július 24-én kiderül, hogy kik kezdhetik a következő tanévet a magyar egyetemek hallgatóiként. A ponthatárvárásra országszerte nagyszabású rendezvényekkel készülnek. Veszprémben VALMAR, Szegeden Carson Coma, Pécsett T. Danny koncert lesz a ponthatárok kihirdetése után, és már a budapesti Pont Ott Parti helyszínére is fény derült, amit a tavalyihoz hasonlóan idén is a Budapest Parkban tartanak.

 

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.