Vészesen közeleg a ponthatárhúzás. Mutatjuk, hogy milyen minimumponthatárokat hirdettek 2023-ban az informatikus alapképzéseken nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában.
Az informatika területén idén is négy alapképzés közül – mérnökinformatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, üzemmérnök-informatikus - választhatnak a felvételizők.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
A legmagasabb ponthatárt 2023-ban a programtervező informatikus képzésén húzták, azon belül is az ELTE-n, ahol 420 pontot kellett minimum elérni a sikeres felvételihez.
Így alakultak az informatikai alapszakok állami ösztöndíjas ponthatárai 2023-ban:
Mérnökinformatikus
Programtervező informatikus
Gazdaságinformatikus
Üzemmérnök-informatikus
Július 24-én kiderül, hogy kik kezdhetik a következő tanévet a magyar egyetemek hallgatóiként. A ponthatárvárásra országszerte nagyszabású rendezvényekkel készülnek. Veszprémben VALMAR, Szegeden Carson Coma, Pécsett T. Danny koncert lesz a ponthatárok kihirdetése után, és már a budapesti Pont Ott Parti helyszínére is fény derült, amit a tavalyihoz hasonlóan idén is a Budapest Parkban tartanak.
Rosszul sikerült az érettségitek? Nincs elég intézményi pontotok? Ha nem sikerül a felvételiek, de szeptembertől szeretnétek mindenképp egyetemre járni, mutatunk egy lehetőséget, ami mentőöv lehet majd nektek.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
