Rosszul sikerült az érettségitek? Nincs elég intézményi pontotok? Ha nem sikerül a felvételiek, de szeptembertől szeretnétek mindenképp egyetemre járni, mutatunk egy lehetőséget, ami mentőöv lehet majd nektek.
Hamarosan kihirdetik a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. A közel 121 ezer jelentkező közül lesznek azonban, akik rossz hírt kapnak majd és nem sikerül felvételt nyerniük egyetlen általuk megjelölt szakra sem. Ha ez történik veletek, de mindenképp szeretnétek a szeptembert valamelyik egyetemen kezdeni, számotokra jó lehetőség lehet a pótfelvételi, ami általában rögtön a ponthatárhúzást követően elindul.
A pótfelvételi során mindössze egy szakot jelölhettek meg, és csak akkor felvételizhettek, ha
Az sajnos nem opció, hogy ha felvettek titeket valamelyik képzésre, de mégsem iratkoztok be rá, akkor a pótfelvételin újra jelentkezzetek valamelyik egyetemre. Ebben az esetben legközelebb februárban, a keresztféléves felvételi eljárásban jelentkezhettek.
Ahogy már említettük, a pótfelvételi eljárás általában már a ponthatárhúzást követően, július végén indul, és augusztus elejéig van lehetőségetek kiválasztani azt az egy képzést, amire jelentkeznétek.
Fontos azonban tudni, hogy a pótfelvételi során az egyetemek általában jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, és többnyire azokat is önköltséges formában. Lehet azonban találni állami ösztöndíjas képzéseket is, és olyan szakokat is, amiket az általános felvételi eljárásban még nem is hirdették meg az intézmények, mert azokat később akkreditálták.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Jelentkezni ezúttal is az E-felvételiben tudtok majd.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
