Itt megnézhetitek, hogy mikor, mennyi többletpontot kaphattok az érettségire az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több változás is történt a felvételi pontszámításban. 2024-től minden szakon többletponttal díjazzák azokat a jelentkezőket, akik emelt szintű érettségit tesznek. Azonban van olyan képzés, ahol azért is jár pont, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül.
Számos képzésen kötelező az emelt szintű érettségi, ilyen például az anglisztika, a jog, a nemzetközi gazdálkodás, a kommunikáció- és médiatudomány, a magyar, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások és a fizika szak.
Érettségi pontok számítása
Az egyetem szakonként dönthet az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgyról és ezek szintjéről. Vagyis követelményként továbbra is előírhat emelt szintű érettségi vizsgát. Emellett a figyelembe vehető ötödik érettségi tárgyak listája is bővült, ami szintén szakonként eltérő lehet. A pszichológia szak érettségi tárgyait itt, az anglisztika szak tárgyainak listáját pedig itt tudjátok megnézni.
Az intézményi pontoknál pedig emelt szintű érettségit (vagy azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgát) az érettségi pontokba beszámító vizsgatárgyból vesznek figyelembe, ha annak az eredménye legalább 45%-os, vizsgatárgyanként ez 50 pontot ér.
80%-os középszintű érettségi
Kifejezetten csak a tanárképzésen jár többletpont azért, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül, és ebből számítják a felvételiző számára az érettségi pontot. Maximum két vizsgatárgyat néznek, így vizsgatárgyanként: 33 pont
Mivel a pontszámítás több helyen eltérő lehet, ezért minden esetben nézzétek meg a kiválasztott szak által közzétett szabályokat. Az ELTE 2024-es felvételi listáit itt tudjátok megtekinteni.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
