Itt megnézhetitek, hogy mikor, mennyi többletpontot kaphattok az érettségire az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több változás is történt a felvételi pontszámításban. 2024-től minden szakon többletponttal díjazzák azokat a jelentkezőket, akik emelt szintű érettségit tesznek. Azonban van olyan képzés, ahol azért is jár pont, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül.
Számos képzésen kötelező az emelt szintű érettségi, ilyen például az anglisztika, a jog, a nemzetközi gazdálkodás, a kommunikáció- és médiatudomány, a magyar, a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, az emberi erőforrások és a fizika szak.
Érettségi pontok számítása
Az egyetem szakonként dönthet az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgyról és ezek szintjéről. Vagyis követelményként továbbra is előírhat emelt szintű érettségi vizsgát. Emellett a figyelembe vehető ötödik érettségi tárgyak listája is bővült, ami szintén szakonként eltérő lehet. A pszichológia szak érettségi tárgyait itt, az anglisztika szak tárgyainak listáját pedig itt tudjátok megnézni.
Az intézményi pontoknál pedig emelt szintű érettségit (vagy azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgát) az érettségi pontokba beszámító vizsgatárgyból vesznek figyelembe, ha annak az eredménye legalább 45%-os, vizsgatárgyanként ez 50 pontot ér.
80%-os középszintű érettségi
Kifejezetten csak a tanárképzésen jár többletpont azért, ha a középszintű érettségi legalább 80 százalékosra sikerül, és ebből számítják a felvételiző számára az érettségi pontot. Maximum két vizsgatárgyat néznek, így vizsgatárgyanként: 33 pont
Mivel a pontszámítás több helyen eltérő lehet, ezért minden esetben nézzétek meg a kiválasztott szak által közzétett szabályokat. Az ELTE 2024-es felvételi listáit itt tudjátok megtekinteni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
