Ennyi pontot ér a középszintű érettségi a felvételin

A héten elkezdődtek a középszintű szóbeli érettségik. Bár az nem változik, hogy hány százaléktól adják meg a kettest, és hogy mennyit kell elérnetek a jeles eredményhez, az igen, hogy az elért százalékok milyen arányban számítanak bele a felvételi pontjaitokba. Itt megnézhetitek, hogy milyen szabályok vonatkoznak a vizsgák pontozására.

  • Tornyos Kata

Az elégséges eredményhez vizsgarészenként továbbra is legalább 12, összesen pedig 25 százalékot kell elérnetek közép- és emelt szinten egyaránt, míg jeles eredményt középszinten 80, emelten pedig 60 százaléktól szerezhettek

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségi osztályozásáról és a felsőoktatási felvételiről

.

Az azonban, hogy a közép- és emelt szintű érettségi eredményei milyen arányban számítódnak bele a felvételi pontjaitokba, 2024-től máshogy lesz, mint a korábbi években. Míg ugyanis eddig a közép- és az emelt érettségin elért százalékok egyaránt 100 százalékban számítottak (tehát egy 85 pontos középszintű érettségi is 85 pontot, és egy 85 pontos emelt érettségi is 85 pontot ért), addig az új rendszerben a szintkülönbség differenciálása érdekében míg az emelt szintű vizsgát továbbra is 100 százalékban számítják, addig a középszinten elért százaléknak csak a kétharmada jár pontok formájában.

Mutatjuk a táblázatot az átszámítás szabályairól:

A középszintű érettségi vizsga

százalékos eredménye
Felvételi érettségi pontokként

figyelembe vehető pontok száma
2517
2617
2718
2819
2919
3020
3121
3221
3322
3423
3523
3624
3725
3825
3926
4027
4127
4228
4329
4429
4530
4631
4731
4832
4933
5033
5134
5235
5335
5436
5537
5637
5738
5839
5939
6040
6141
6241
6342
6443
6543
6644
6745
6845
6946
7047
7147
7248
7349
7449
7550
7651
7751
7852
7953
8053
8154
8255
8355
8456
8557
8657
8758
8859
8959
9060
9161
9261
9362
9463
9563
9664
9765
9865
9966
10067

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.