Felvételi 2024: ezen az egyetemen többet ér egy középfokú nyelvvizsga, mint egy emelt szintű nyelvi érettségi

Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, ezen az egyetemen más-más pontot kaphattok értük.

2024-ben változik a felvételi pontszámítás, így az egyetemek saját maguk dönthetik el többek között, hogy mire pontosan mennyi intézményi pontot adnak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen más intézményi pont jár a nyelvi érettségiért, és más a nyelvvizsgáért.

A felvételi tájékoztató szerint az emelt szintű nyelvi érettségi, ha eléri az 50 százalékot 20 pontot ér a BME-n, viszont "az adott nyelvből más jogcímen nem adható itézményi többletpont." Tehát ha angolból tettetek emelt szintű érettségit és mellette van angolból középfokú nyelvvizsgátok, akkor ez utóbbiért nem kaphattok intézményi pontot.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Fontos, ha nyelvből középszinten érettségiztetek, és 75 százalék feletti eredményt értetek el, akkor 15 pluszpontra vagytok jogosultak.

Az érettségihez képest a nyelvvizsgáért több intézményi pontot szerezhettek a BME-n:

  • nyelvenként B2 (középfokú) komplex: 36 pont, írásbeli vagy szóbeli: 18 pont
  • C1 (felsőfokú)komplex: 50 pont, írásbeli vagy szóbeli: 25 pont

Az alapján látszik, hogy idegen nyelvből érettségiztetek emelt szinten, és 60 százalék feletti eredményt értetek el, akkor 16-tal kevesebb pontot kaptok, mintha nyelvvizsgáztatok volna. (Hiába egyenértékű hivatalosan a kettő.) Jó hír viszont, hogy a BME-n külön az írásbeliért és a szóbeliért is jár többletpont.

A BME új pontszámításával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.