Felvételi 2024: ezen az egyetemen többet ér egy középfokú nyelvvizsga, mint egy emelt szintű nyelvi érettségi

Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, ezen az egyetemen más-más pontot kaphattok értük.

2024-ben változik a felvételi pontszámítás, így az egyetemek saját maguk dönthetik el többek között, hogy mire pontosan mennyi intézményi pontot adnak.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen más intézményi pont jár a nyelvi érettségiért, és más a nyelvvizsgáért.

A felvételi tájékoztató szerint az emelt szintű nyelvi érettségi, ha eléri az 50 százalékot 20 pontot ér a BME-n, viszont "az adott nyelvből más jogcímen nem adható itézményi többletpont." Tehát ha angolból tettetek emelt szintű érettségit és mellette van angolból középfokú nyelvvizsgátok, akkor ez utóbbiért nem kaphattok intézményi pontot.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Fontos, ha nyelvből középszinten érettségiztetek, és 75 százalék feletti eredményt értetek el, akkor 15 pluszpontra vagytok jogosultak.

Az érettségihez képest a nyelvvizsgáért több intézményi pontot szerezhettek a BME-n:

  • nyelvenként B2 (középfokú) komplex: 36 pont, írásbeli vagy szóbeli: 18 pont
  • C1 (felsőfokú)komplex: 50 pont, írásbeli vagy szóbeli: 25 pont

Az alapján látszik, hogy idegen nyelvből érettségiztetek emelt szinten, és 60 százalék feletti eredményt értetek el, akkor 16-tal kevesebb pontot kaptok, mintha nyelvvizsgáztatok volna. (Hiába egyenértékű hivatalosan a kettő.) Jó hír viszont, hogy a BME-n külön az írásbeliért és a szóbeliért is jár többletpont.

A BME új pontszámításával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.