Így érinti a szóbeli érettségit az új NAT

Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2024-ben június 5-12. között tartják, a középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között kell megszerveznie az iskoláknak. Mutatjuk az idei év változásait.

  • Tornyos Kata

Az idei érettségi az első, ahol a 2020-as Nemzeti alaptanterv miatt a diákok már az új követelmények alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi sokkal inkább gyakorlati fókuszú lett, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.

A szóbelin érdemi változás például a biológiánál történt, ugyanis idén közép-és emelt szinten is a szóbeli első részén továbbra is a megadott tételeket kell kifejtenie a diákoknak, viszont a gyakorlati feladat helyett projektfeladatot is bemutathatnak a vizsgázók, azonban ezt a lehetőséget csak a középiskolások választhatják. A kémiaérettségin is eldönthetik a diákok, hogy bemutatják-e a projektmunkájukat vagy pedig megoldják a gyakorlati feladatot.

Míg középszinten az iskolák maguk határozzák meg, hogy milyen tételekből kell felelniük az érettségizőknek - éppen emiatt a követelmény iskolánként eltérő - addig az emelt szintű vizsgázók központilag kapják meg a számonkérhető tételcímeket. Ezeket az Oktatási Hivatal oldalán tették közzé a május-júniusi érettségi vizsgák nyilvánosságra hozott anyagai között.

Ebben a cikkünkben megtaláljátok a tételcímeket és mindent, amit érdemes tudni az idei szóbeli érettségiről:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.