"Aki rendesen felkészült, azt nem érhette nagy meglepetés"– szaktanárok mondták el a véleményüket a középszintű angolérettségiről

Véget ért az idei középszintű angol írásbeli érettségi. A vizsga után az idei feladatsorról Pásztiné Fritz Adriennel, a LanguageCert Nyelvvizsgaközpont vezetőjével és Berta Anikó angoltanárral beszélgettünk.

Három órányi körmölés után, délben befejeződött a vizsgázók számára a középszintű angolérettségi, amit idén 34 491-en írtak.

Először az olvasott szöveg értésével kezdtek a diákok, amire 60 percet kaptak, ezt a 30 perces nyelvhelyesség, majd a szintén fél órás hallott szöveg értése követte, végül pedig az íráskészséggel zárult a vizsga, amire ismét 60 perc járt. Mindezzel pedig maximum 117 pontot szerezhetnek az érettségizők.

"Aki rendesen felkészült, azt nem érhette nagy meglepetés"

- osztotta meg a véleményét az Eduline-nal Pásztiné Fritz Adrienn, a LanguageCert Nyelvvizsgaközpont vezetője, aki szerint a korábbi évekhez képest nem volt nagy eltérés az idei írásbeliben.

Könnyű feladatok az olvasott szövegértésében

Az olvasott szöveg értésében a nyelvvizsgaközpont vezetője szerint eléggé egyértelmű volt, hogy milyen válaszokat kellett megadni. A karácsonyi dekorációról szóló feladat témája kicsit furcsa volt májusban, de nehézségében megfelelt a középszintnek és könnyen meg lehetett oldani.

Hasonló véleményeket osztott meg velünk Berta Anikó angoltanár, aki szerint az idei írásbeli érettségi egy picit könnyebb volt, mint az előző években.

„Könnyen megírható volt, ha valakinek megvolt hozzá a jó stratégiája”

- nyilatkozta az angoltanár, és hozzátette: „4 évnyi tanulás után megugorható volt ez az érettségi.”

Meglepetés szerinte sem érhette a vizsgázókat.

Az olvasott szövegértésnél tudnia kellett a diákoknak, hogyan álljanak neki a feladatoknak és milyen taktikát alkalmazzanak azok megoldásához, de összességében jó szövegeket és érdekes témákat kaptak.

A nyelvhelyesség már okozhatott némi problémát

Pásztiné Fritz Adrienn szerint a négy rész közül a nyelvhelyesség számított a legnehezebbnek, amire eleve rövid időt, mindössze 30 percet kaptak a vizsgázók.

Többször szerepelt benne a present perfect igeidő, de ezt már tanulniuk kellett korábban a diákoknak. Volt, ahol konkrét kifejezések ismerete kellett a feladat megoldásához, ami szótár használata nélkül egyeseknek gondot okozhatott. A legnehezebb azonban a harmadik feladat volt, amiben a komplikáltabb szavak miatt többször is el lehetett hibázni a helyesírást.

Berta Anikó is a nyelvhelyességet tartotta a nehezebb résznek, ami kifejezetten azoknak a tanulóknak szokott rosszabbul sikerülni, akik nem biztosak a nyelvtudásukban. Azonban mindegyik részt egy stabil B1-es nyelvi szinttel meg lehetett oldani.

Mit tudunk a hallás utáni feladatokról?

A hallott szöveg értésére is rákérdeztünk, amit a hanganyagok nélkül ugyan nehéz véleményezni, viszont a nyelvizsgaközpont vezetőjétől megtudtuk, hogy típusaiban ezek is megszokottak voltak, azonban az első és a harmadik feladat nem mondható könnyűnek: az elsőben A vagy B vagy mindkét válasz lehetőségeiből, a harmadikban pedig igaz, hamis vagy nincs rá utalás a szövegben lehetőségeiből kellett választani. Fontos kiemelni, hogy minden feladatnál sokat számított, hogy milyen tempóban és kiejtéssel mondták el a szövegeket, erről azonban információink nincsenek.

Az angoltanár szerint ezek a feladatok kifejezetten érdekesek voltak az elmúlt évekhez képest, és B1-es nyelvtudásnál többre itt sem volt szükség. A diákok azonban kevésbé szokták kedvelni a fent említett két feladattípust, most pedig mindkettőből kaptak egyet-egyet.

Végül, de nem utolsó sorban az íráskészségről

A nyelvvizsgaközpont vezetője szerint önmagában egyik téma sem volt nehéz az íráskészség feladatban, ennek ellenére alaposan oda kellett figyelni a szövegalkotásra. Mindkét fogalmazásba több fontos információt is bele kellett sűríteni, ami az alig 100 szavas terjedelemben igen nehéz lehetett. Ezért a vizsgázóknak nagyon át kellett gondolniuk, hogy pontosan miről akarnak írni ahhoz, hogy a feladatban leírt minden pont belekerüljön a szövegükbe, de ne csússzanak ki a megadott szószámból – mondta a nyelvvizsgaközpont vezetője.

"Az íráskészség első feladata kifejezetten tetszett – mondta Berta Anikó", aki szerint olyan szöveget kaptak a diákok, ami jól igazodik a korosztályukhoz, és életszerű egy 17-18 éves számára. A második szövegnél - amiben egy barátnak kellett tanácsot adni, annak túl kritikus édesanyjához – jó válaszokra számít a vizsgázóktól.

 

Az angolérettségiről szóló részletes tudósításunkat itt olvashatjátok:

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.