A szaktanár szerint a témák jók, de a terjedelem nehézséget okozhatott a diákoknak az angolérettségi íráskészség részében

A vizsga többi része után most az íráskészségről kérdeztük a nyelvtanárt.

Az olvasott szöveg értését és a nyelvhelyességi feladatokat követően a hallás utáni szövegértés és az önálló szövegalkotás feladataival kellett szembenézniük a vizsgázóknak.

Mivel a hallás utáni szövegértés hanganyaga nem jutott el az Eduline-hoz, ezért arról a szaktanár nem tudott véleményt mondani. Az íráskészég részben azonban szerinte nem találkozhattak különösen nehéz témákkal a vizsgázók. Az első feladatnál számítani lehetett arra, hogy hivatalos jellegű levelett kell majd írniuk. A második, hosszú szövegalkotásnál is jó feladatot adtak, amelynek témája kifejezetten a 18 év körüli korosztálynak szól.

Angolérettségi 2024

Mindkét feladat esetében a terjedelem okozhatott nehézséget, ugyanis sok információt kellett belesűríteniük a diákoknak a levelekbe, amelyekhez az első részben 80-100, a másodikban pedig 100-120 szót írhattak. Ezért a szaktanár szerint alaposan át kellett gondolniuk a vizsgázóknak, hogy mit is akarnak beleírni a szövegekbe, úgy, hogy az lényegretörő és koherens tudjon maradni.

A középszintű angolérettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze majd az angolérettségi 150 pontja.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a angolérettségiről itt találjátok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.