Nem érhette meglepetés a diákokat a középszintű matekérettségi második feladatsorában a szakértő szerint

Szolnoki habos isler és elektromos autó is szerepel a középszintű matekérettségi második részében. Mutatjuk, mit gondolnak a második feladatrészről a Studium Generale Matek Szekciójának szakértői.

  • Tornyos Kata

Egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt az új NAT szerinti matekérettségiben, ennek ellenére egy pénzügyi ismeretekhez kapcsolódó feladat sem jelent meg a matekértettségi feladatsorában, ami még a Studium Generale szakértőit is meglepte.

Nagyon barátságos az egyenlet a 13-as feladatban, esetleg a B része okozhat fejtörést a diákoknak, mert korábban nem nagyon fordult elő hasonló az érettségiben, de ezt is ki lehetett következtetni a Matek Szekció szakértői szerint. A 14-es egy egyszerű síkgeometria, ez sem okozhatott gondot. A 15-ös feladatban viszont már megjelenik egy új témakör, ugyanis egy sodrófa diagram szerepel benne, de ez is diákbarát formában kerül elő, tehát, ha készültek rá, akkor meg tudják oldani a vizsgázók.

A B részében a feladatsornak a három feladat közül csak kettőt kell megoldani. A szakértők szerint valószínűleg a 16-ost hagyják majd ki a diákok, mert a koordinátageometria mindig mumusnak számít. A 17-es szolnoki habos islerről szóló feladat is ijesztő lehet elsőre, mert sok alfeladata van, annak ellenére, hogy általában csak három szokott lenni, de valójában nem nehéz: "korrekt, semmi újdonság nincs benne" – mondták lapunknak a 17-es feladatról. Tavaly nagyon hasonló feladat szerepelt középszinten, mint az idei 18-as elektromos autós sorozatos feladatban, tehát, akik azt megoldották gyakorlásként, azok itt sem találkozhatnak újdonságokkal.

Reggel kilenctől közép- és emelt szinten is diákok tízezrei vágtak neki a matematika érettséginek. A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettek.

Az első feladatrészben középszinten a diákoknak 10-12 feladatot kell megoldaniuk, erre 45 percük van. A második feladatrészre már 135 percük van, ott közép- és emelt szinten öt feladatot kapnak az érettségizők, de az utolsó három közül csak kettőt kell megoldani.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.