Nem diákbarát szerzők és feladatok is vannak a magyarérettségi első részében

Olyan szerzők is megjelennek benne, amelyek nem túl hangsúlyosak az irodalmi kánonban, és akikhez nem is biztos, hogy eljutottak a végzősök a tanulmányaik során. Szaktanárt kérdeztünk a magyarérettségi első részéről.

  • Székács Linda
Feladatok, vélemények, megoldások egy helyen

Az első infókat a szövegértésről és az irodalmi műveltségi tesztről itt találjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és az irodalmi tesztről ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok. A teljes feladatsor kiértékelését ebben a cikkben találjátok.

Az első rész nem hivatalos megoldásait itt, a második rész nem hivatalos megoldásait pedig innen éritek el.

Nem nehéz, diákbarát ismeretterjesztő szöveget kaptak a vizsgázók a magyarérettségi szövegértés részében, de a hozzájuk tartozó feladatok elsőre ijesztőek lehetnek a diákok számára - véli a szaktanár az érettségi első részének szövegértés feladatáról.

Hétfőn 9:00-kor országszerte több mint 73 ezer diák állt neki az új, 2020-as Nemzeti alaptanterv alapján összeállított középszintű magyarérettségi első részének. A szövegértési-nyelvi feladatsorban a diákok egy könyvekről és kódexekről szóló szöveget kaptak. Bár az Eduline javítótanára szerint maga a kapott szöveg nem nehéz, a feladatok között vannak kifejezően ijesztőek és bonyolultak. Számonkérnek többek között leíró grammatikát és egyéb nyelvtani elemeket, ugyanakkor feltűnnek a szokásos, kifejezetten a szöveg megértéséhez kapcsolódó feladatok is.

Az idén új elemként megjelenő, gyakorlati szövegalkotást váltó irodalmi szövegben pedig többek között lyukas szövegben kérnek számon memoritereket, de felbukkan benne az Antigoné és Ady Endre művek is, valamint olyan szerzők, akiknek az életművéhez a végzősök nem biztos, hogy eljutottak a magyarórákon.

Míg néhány feladat a szaktanár szerint csak ránézésre tűnik nehéznek, alapos átolvasás után pedig a diákok könnyen megoldják, vannak olyan feladatok is, amik egyáltalán nem diákbarátak. Ilyen például a lyukas szöveg és az a feladat, amiben a szereplők nevei alapján kell rájönni egy adott műre és annak szerzőjére.

Ugyanakkor maga a feladattípus nem újdonság, hiszen a szaktanár szerint ilyen feladatok voltak a mintafeladatsorokban is, de

lehetett volna az irodalmi kánonban hangsúlyosabb szerzőket is választani. "

- mondja az általunk megkérdezett pedagógus, aki az egyik kapott szerző művét általában nem is tanítja az óráin. Azért, mert az esetek többségében nem jutnak el odáig.

A magyarérettségiről a percről-percre tudósításunkat itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.