A legtöbben kifejezetten nehéznek találták a középszintű magyarérettségi szövegértés feladatsorát az Eduline által megkérdezett diákok közül. Nagy meglepetésünkre viszont találtunk olyan érettségizőket, akik a Babits Mihályról szóló témakifejtő esszét választották.
| Feladatok, vélemények, megoldások egy helyen |
Az első infókat a szövegértésről és az irodalmi műveltségi tesztről itt találjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és az irodalmi tesztről ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok. A teljes feladatsor kiértékelését ebben a cikkben találjátok. Az első rész nem hivatalos megoldásait itt, a második rész nem hivatalos megoldásait pedig innen éritek el. |
Arról, hogy milyen feladatokat kaptak a magyarérettségi első részében a diákok itt olvashattok, a második rész feladatainak információit pedig itt találjátok. A 2024-es középszintű magyarérettségi első részében feltűnt Antigoné és Ady Endre, az egyik feladatban pedig a szereplők nevei alapján kellett meghatározni egy adott mű címét, műfaját és annak szerzőjét. Volt olyan is, ahol egy hiányos szövegű költeményt kellett kiegészítenie a vizsgázóknak.
Az első új típusú magyarérettségi hétfő délelőtt 9:00-kor kezdődött és 13:00-kor ért véget, a diákok pedig vegyes érzelmekkel távoztak a tantermekből.
Az idei érettségi újdonsága, hogy a gyakorlati szövegalkotásba bekerült egy új feladatrész, az irodalmi műveltségi teszt, amitől eleinte tartottak a diákok, viszont a Szarvason érettségiző Adrienn azt mondta, hogy lényegesen könnyebb volt, mint, amire számított. Nem tudta az összes feladatot megoldani, de szerinte ez azért volt, mert nem tudott eleget tanulni rá. A szövegértést viszont nehezebbnek érezte, mint a korábbi évek feladatsorát. Szerinte sok volt benne a nyelvtani téma, amire nem készültek. Ráadásul sok kétértelmű kérdés is volt, legnehezebbnek az MTA és az alexandriai könyvtárról szóló feladatot érezte, mert itt két dolgot kellett írni, de csak egy erre vonatkozó mondatot talált a szövegben.
Hasonlóan Adriennhez, a szintén középszinten érettségiző Lilinek is a könyvtáras feladat okozta a legtöbb fejtörést. Szerinte összességében nagyon nehéz volt a téma, nem voltak egyértelműek a válaszok a kérdésekre, sokszor ki kellett logikázni. Szerinte is a műveltségi rész volt a legkönnyebb, a stílusirányzatos feladat nagyon tetszett neki.
"Aki figyelt órán, az meg tudta oldani"
– mondta Lili.
Gréti szerint, aki egy veszprémi technikumban érettségizik, "az írásbeli első része teljesen rendben volt”, és a szövegértésnél is azt kapták, amire számítottak. Neki az irodalmi feladatlap volt a nehezebb, ami elmondása alapján tartogatott kisebb meglepetéseket. Kifejezetten nehéznek találta azt a feladatot, amelyben egy versrészletet kellett kiegészíteni.
Az írásbeli második részében az érettségizők két feladat közül választhattak: elemezhették Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját, vagy Babits Mihály költészetéről kellett egy általános témakifejtő esszét írniuk. "Senkiről sem hallottam, aki Babitsot írt volna" – mondta lapunknak Adrienn. Számára egyértelmű volt, hogy Karinthy novelláját választja, amit véleménye szerint jól meg tudott írni. Lili a szövegalkotásnál amikor meglátta hogy csak egy emberről kell írni (Babits Mihályról) és "inkább végig sem olvasta a feladatot". Ő is a novellát választotta, amit egy kis kreativitással szerinte jól meg lehetett írni.
Ellentétben a többi megkérdezettel, Gréti a második feladatlapnál Babits Mihály költészetének általános témakifejtő esszéjét választotta. Ezzel azonban nincs egyedül: az osztálya nagy része is inkább emellett döntött, ugyanis az órán sokat foglalkoztak a költővel és úgy érezték, ez sokkal jobban sikerülne nekik, mint Karinthy novellaelemzése. A megkérdezett érettségiző azt is elmondta, hogy összességében könnyebb érettségire számított, de úgy érzi, hogy jól sikerült.
Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, a magyarérettségi második részről szóló véleményét ide kattintva éritek el.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
