Félreérthető megfogalmazás, sok nyelvtan és könnyű műveltségi teszt – ezt gondolják a diákok a középszintű magyarérettségiről

A legtöbben kifejezetten nehéznek találták a középszintű magyarérettségi szövegértés feladatsorát az Eduline által megkérdezett diákok közül. Nagy meglepetésünkre viszont találtunk olyan érettségizőket, akik a Babits Mihályról szóló témakifejtő esszét választották.

  • Székács Linda
Feladatok, vélemények, megoldások egy helyen

Az első infókat a szövegértésről és az irodalmi műveltségi tesztről itt találjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről és az irodalmi tesztről ide kattintva éritek el. A műelemzés feladatrészről az első infókat itt, a szaktanári véleményt pedig itt olvashatjátok. A teljes feladatsor kiértékelését ebben a cikkben találjátok.

Az első rész nem hivatalos megoldásait itt, a második rész nem hivatalos megoldásait pedig innen éritek el.

Arról, hogy milyen feladatokat kaptak a magyarérettségi első részében a diákok itt olvashattok, a második rész feladatainak információit pedig itt találjátok. A 2024-es középszintű magyarérettségi első részében feltűnt Antigoné és Ady Endre, az egyik feladatban pedig a szereplők nevei alapján kellett meghatározni egy adott mű címét, műfaját és annak szerzőjét. Volt olyan is, ahol egy hiányos szövegű költeményt kellett kiegészítenie a vizsgázóknak.

Az első új típusú magyarérettségi hétfő délelőtt 9:00-kor kezdődött és 13:00-kor ért véget, a diákok pedig vegyes érzelmekkel távoztak a tantermekből.

Az idei érettségi újdonsága, hogy a gyakorlati szövegalkotásba bekerült egy új feladatrész, az irodalmi műveltségi teszt, amitől eleinte tartottak a diákok, viszont a Szarvason érettségiző Adrienn azt mondta, hogy lényegesen könnyebb volt, mint, amire számított. Nem tudta az összes feladatot megoldani, de szerinte ez azért volt, mert nem tudott eleget tanulni rá. A szövegértést viszont nehezebbnek érezte, mint a korábbi évek feladatsorát. Szerinte sok volt benne a nyelvtani téma, amire nem készültek. Ráadásul sok kétértelmű kérdés is volt, legnehezebbnek az MTA és az alexandriai könyvtárról szóló feladatot érezte, mert itt két dolgot kellett írni, de csak egy erre vonatkozó mondatot talált a szövegben.

Hasonlóan Adriennhez, a szintén középszinten érettségiző Lilinek is a könyvtáras feladat okozta a legtöbb fejtörést. Szerinte összességében nagyon nehéz volt a téma, nem voltak egyértelműek a válaszok a kérdésekre, sokszor ki kellett logikázni. Szerinte is a műveltségi rész volt a legkönnyebb, a stílusirányzatos feladat nagyon tetszett neki.

"Aki figyelt órán, az meg tudta oldani"

– mondta Lili.

Gréti szerint, aki egy veszprémi technikumban érettségizik, "az írásbeli első része teljesen rendben volt”, és a szövegértésnél is azt kapták, amire számítottak. Neki az irodalmi feladatlap volt a nehezebb, ami elmondása alapján tartogatott kisebb meglepetéseket. Kifejezetten nehéznek találta azt a feladatot, amelyben egy versrészletet kellett kiegészíteni.

Az írásbeli második részében az érettségizők két feladat közül választhattak: elemezhették Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját, vagy Babits Mihály költészetéről kellett egy általános témakifejtő esszét írniuk. "Senkiről sem hallottam, aki Babitsot írt volna" – mondta lapunknak Adrienn. Számára egyértelmű volt, hogy Karinthy novelláját választja, amit véleménye szerint jól meg tudott írni. Lili a szövegalkotásnál amikor meglátta hogy csak egy emberről kell írni (Babits Mihályról) és "inkább végig sem olvasta a feladatot". Ő is a novellát választotta, amit egy kis kreativitással szerinte jól meg lehetett írni.

Ellentétben a többi megkérdezettel, Gréti a második feladatlapnál Babits Mihály költészetének általános témakifejtő esszéjét választotta. Ezzel azonban nincs egyedül: az osztálya nagy része is inkább emellett döntött, ugyanis az órán sokat foglalkoztak a költővel és úgy érezték, ez sokkal jobban sikerülne nekik, mint Karinthy novellaelemzése. A megkérdezett érettségiző azt is elmondta, hogy összességében könnyebb érettségire számított, de úgy érzi, hogy jól sikerült.

Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, a magyarérettségi második részről szóló véleményét ide kattintva éritek el.

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.