Ennyien buktak meg tavaly a töriérettségin

Azok közül, akiknek tavaly nem sikerült a töriből leérettségizniük, 25-en az írásbelin középszinten tavaly legalább 50 pontot írtak.

Bár idén az új nat miatt változik a töriérettségi is, de az írásbeli szerkezete ugyanolyan lesz, mint az előző években. A középszintű érettségi továbbra is az alábbi két részből áll.

  • I. rész: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása: 50 pont
  • II. rész: szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása: 50 pont

Középszinten a szóbelire pedig szintén 50 pontot kaphattok. Ez azért fontos, mert továbbra is az egyik legfontosabb szabály, hogy ha egy érettségi több részből áll, hogy mindegyiken legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább elégségest - azaz kettest - kaphassatok.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Az OH statisztikái szerint 2023-ban 547-an buktak meg a középszinten töriből, közülük 169-en azért, mert valamilyen okból nem mentek el a vizsgára. Ha valaki már elment vizsgázni, akkor 12 pontot már biztosan összeszedett. Ennél rosszabb töriérettségit tavaly senki sem írt.

Azok közül, akiknek nem sikerült a vizsga, 25-en voltak olyanok, akik az írásbelin legalább 50 pontot írtak. Akadt olyan érettségiző, aki hiába szerzett 64 pontot az írásbelin, de a szóbelin az 50-ből összesen csak 2-t kapott, ezért végül nem kapta meg a kettest.

Hogy hogyan kell jól esszét írni töriből, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

    Hozzászólások

    Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

    Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

    Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

    Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

    Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

    Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.