Mutatjuk, mi történik, ha elfelejtettétek bejelölni a középszintű matek érettségi második felében, hogy a 16., 17., 18. feladatok közül melyiket nem szeretnétek beszámíttatni.
A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, ezeket mind meg kellett oldani. A II. B rész viszont három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, ezek közül csak kettőt kell megoldani, és csak ezt a kettőt értékelik a tanárok.
A feladatlapon lesz egy jelölőnégyzet, amit ki kell töltenetek – oda kell írnotok a három feladatból annak a sorszámát, amelyet nem szeretnétek, hogy értékeljenek. Ha ezt nem teszitek meg, és a dolgozatotokból sem derül ki egyértelműen, hogy melyiket ne értékeljék, akkor automatikusan az utolsót nem fogják figyelembe venni – még akkor sem, ha azzal több pontot szereznétek.
Ugyanez vonatkozik az emelt szintű vizsgára is
Ott a II. részben kaptok öt feladatot, ezek közül négyet kell megoldani, és szintén fel kell tüntetni, melyiket nem szeretnétek, hogy értékeljék. Ha ezt elfelejtitek jelezni, a javító az utolsó feladat megoldását nem fogja figyelmbe venni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
