Mi történik, ha nem jelölitek be, melyik feladatot hagyjátok ki a matekérettségi utolsó részében?

Mutatjuk, mi történik, ha elfelejtettétek bejelölni a középszintű matek érettségi második felében, hogy a 16., 17., 18. feladatok közül melyiket nem szeretnétek beszámíttatni.

  • Tornyos Kata

A középszintű matekérettségi második feladatsora két részből áll. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, ezeket mind meg kellett oldani. A II. B rész viszont három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, ezek közül csak kettőt kell megoldani, és csak ezt a kettőt értékelik a tanárok.

A feladatlapon lesz egy jelölőnégyzet, amit ki kell töltenetek – oda kell írnotok a három feladatból annak a sorszámát, amelyet nem szeretnétek, hogy értékeljenek. Ha ezt nem teszitek meg, és a dolgozatotokból sem derül ki egyértelműen, hogy melyiket ne értékeljék, akkor automatikusan az utolsót nem fogják figyelembe venni – még akkor sem, ha azzal több pontot szereznétek.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

Ugyanez vonatkozik az emelt szintű vizsgára is

Ott a II. részben kaptok öt feladatot, ezek közül négyet kell megoldani, és szintén fel kell tüntetni, melyiket nem szeretnétek, hogy értékeljék. Ha ezt elfelejtitek jelezni, a javító az utolsó feladat megoldását nem fogja figyelmbe venni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.