Az angol középszintű érettségi íráskészség részében két (egy rövid és egy hosszú) fogalmazást kell írnotok 60 perc alatt. A két feladatra összesen 33 pontot kaphattok. Mutatjuk, hogy mikre figyeljetek oda, hogy a rövidebb fogalmazás jól sikerüljön.
Az angol középszintű érettségi IV. részének első feladatában egy körülbelül 80-100 szavas rövid fogalmazást kell írnotok. A szabályok szerint a szöveg terjedelme nem lehet kevesebb 40, és nem lehet több 150 szónál. A feladatra összesen 11 pontot kaphattok.
A feladat értékelése során három fő szempontot vesznek figyelembe:
1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága
Itt akkor kaphattok pontot, ha a leírásnak megfelelően dolgoztátok ki a feladatot: arról írtatok-e, amit a feladat kért, illetve megfelelő hosszúságú lett-e a szövegetek. Figyeljetek rá, hogy a feladat leírásában szereplő kérdéskörök mindegyike szereplejen a szövegetekben.
Ezért a részért maximum 5 pontot kaphattok. Ha a szöveg túllépi a 150 szót, akkor 1 pont levonás jár érte. Abban az esetben, ha nem éri el a 40 szót, akkor pedig 0 pontot kaptok az 5-ből.
2. Szókincs, kifejezésmód
Ebben a részben azt értékelik, hogy a szókincs használata megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak. Ahhoz, hogy itt is megkapjátok a maximum pontot, a szóhasználatnak legalább B1-es szinten kell lennie.
Kerüljétek el a szóismétléseket, és próbáljátok meg a sokszínűségre törekedni. Ezért összesen 3 pontot kaphattok.
3. Nyelvhelyesség, helyesírás
Ennél azt veszik figyelembe, hogy az általatok megírt szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírási normáknak. A pontozásban az is számít, hogy az esetleges nyelvi hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget első olvasásra teljes egészében megértse.
Ha elkészültetek a szöveggel, alaposan olvassátok át, hogy nem tartalmaz-e helyesírási hibákat. A feladatnak erre a részre is maximum 3 pontot kaphattok.
Az előző évek érettségi feladatsorait itt tudjátok megtekinteni. Az élő idegen nyelv részletes érettségi vizsgakövetelmményeit pedig itt találjátok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
