Ha idén érettségiztek magyarból, az idei írásbeli feladatlapban a gyakorlati szövegalkotás helyett egy műveltségi teszttel találkozhattok, amiben akár memoritereket is számonkérhetnek. Ha nehezen megy nektek a verstanulás, ajánlunk egy módszert, amivel észrevétlenül is megjegyzitek őket.
Biztos többen is tapasztaltátok már, hogy hiába tanultatok meg valamit alaposan az iskolában, néhány héttel később már alig emlékeztek valamire belőle. Ellenben egy évekkel ezelőtt hallott dallamot vagy dalt annak ellenére is tudtok, hogy évek óta nem hallgattátok meg.
A "dallamtapadás" - ami egyébként kifejezetten negatív, idegesítő is lehet - egy létező jelenség. A kutatók szerint ennek oka részben az, hogy az írás megjelenése előtt az elődeinknek a hangokra kellett támaszkodni ahhoz, hogy információkat jegyezzenek meg. Emiatt lehet, hogy egy-egy hang, dallam vagy dal emlékeket idéz fel bennünk, de bizonyos szövegeket is könnyebben, sokszor akaratunkon kívül tanulunk meg, ha megzenésítve halljuk őket.
Ezt a "képességet" az érettségire való felkészüléshez is használhatjátok, kiváltképp a memoriterek esetében. A 2024-es érettségi vizsgákon ugyanis - ellentétben a korábbi évekkel - már akár az írásbelin is számonkérhetnek egyes memoritereket, szóbelin pedig - középszintű vizsga esetén - a tanár határozza meg, hogy milyen memoriterek megtanulását követeli meg.
Az írásbelin számonkérhető memoritereket ebben a cikkünkben szedtük össze nektek.
Megzenésített versek
Ha megkönnyítenétek a saját dolgotokat és magolás helyett vagy közben hallgatnátok is az adott művet, a videómegosztókon számos olyan tartalmat találtok, amiken színészek szavalják el őket. Vannak ugyanakkor zenés feldolgozások is, amik még könnyebben a fületekbe kúsznak.
Ajánlunk néhány olyan megzenésített verset, ami az írásbeli érettségin is feltűnhet:
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.
A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Ennél természetesen egy kis keresgéléssel jóval többet találhattok az interneten, így ha vannak olyan versek, amiket az irodalom írásbelin nem, de a szóbelin kérnek tőletek, szinte teljesen biztos, hogy azok közül is többet megtaláltok megzenésítve.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
