E-sport verseny, legózás vagy éppenséggel helyi érettségi - összegyűjtöttünk öt meglepő dolgot, amit többletponttal jutalmaznak a magyar egyetemek.
2024-től az egyetemek, főiskolák maguk dönthetik el, mire adnak többletpontot. Ez az 500 pontos rendszerben legfeljebb 100 pontot jelenthet. A szokásos emelt szintű érettségi, nyelvvizsga, OKTV-vagy sporteredmények mellett egészen izgalmas pluszpontokra bukkantunk.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
1. Ha anyukád,vagy apukád itt tanult
Dunaújvárosi Egyetem honlapja szerint a felvételizőnek 15 pluszpont jár azért, ha valamelyik családtagja – nagyszülő, szülő, gyerek, testvér, valamint házastárs – az intézményben tanult.
2. Középiskolás hittan
Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanévenként 15 pontot, összesen pedig 50 pontot jelenthet - a maximálisan megszerezhető 100 pontból - ha a jelentkező a középiskolai évei alatt katolikus hittanra járt.
3. FIRST Lego League Challenge
Az Óbudai és az Edutus Egyetemen 20, 40 vagy akár 80 és 100 pontot is érhet, ha valaki részt vesz a FIRST Lego League Challenge nevű legoverseny megyei- vagy középdöntőjén, vagy esetleg az országos döntőn, ahol még helyezést is ér el.
4. Helyi érettségi
A Dunaújvárosi Egyetemen 50 extra pontot kaphatnak majd azok a diákok, akik Pakson vagy Dunaújvárosban érettségiznek, és a dunaújvárosi felsőoktatási intézményben szeretnék folytatni a tanulmányaikat, azok pedig, akik a Dunaújvárosi Egyetem Bánki Donát Technikumában szereznek érettségit a maximálisan kiosztható 100 többletpontot megkapják.
5. E-sport verseny
Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.
Az új pontszámítással részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
