Az egyetem oktatói által szerkesztett kötetekkel az intézmény a továbbtanulásról szóló döntést szeretné könnyebbé tenni a diákok számára.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Érettségi Felkészítő címen könyvsorozatot készített, amely a kötelező érettségi tantárgyak, illetve a digitális kultúra tárgy ismeretanyagát kompakt és könnyen feldolgozható formában mutatja be – közölte a felsőoktatási intézmény kommunikációs osztálya csütörtökön az MTI-vel.
A kötetek a 2024-től érvényes vizsgakövetelmények figyelembevételével készültek el, amelyek mintafeladatsorokkal, valamint megoldókulcsokkal készítik fel a diákokat a közép- és emelt szintű érettségikre.
A tankönyvek azonban nem csak az érettségiző diákok, hanem a felkészítéseket végző tanárok munkáját is segítik módszertani útmutatókkal.
Az ELTE ismertetése szerint a kötetek többek között bemutatják a tantárgyi érettségi vizsgák felépítését, az értékelés szempontjait, illetve a különböző vizsgák feladattípusait is.
Az egyetem közleménye kitért arra is, hogy már előkészületben van az angol nyelv kötet, amely a Path to Success címet fogja viselni. Ez elsősorban az egyéni gyakorlást fogja segíteni, de jól használható lesz intenzív felkészítő kurzusokon és különórákon is.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
