Ha a középiskolában már nem lehet, akkor az egyetemen fognak művészettörténetet oktatni a gimnazistáknak.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem ingyenesen látogatható művészettörténeti előadásokat hirdetett meg a középiskolások számára, miután annak középiskolai tantárgyát kivezették az alaptantervből – írta meg a Welovebudapest.
Nagy felháborodást keltett a 2023-as év végén, amikor bejelentették, hogy kivezetik a művészettörténetet a tantervből és a 9-10. évfolyam vizuális kultúra órájába olvasztják bele. A rendelkezés ellen a Magyar Tudományos Akadémia közleményében tiltakozott, aki úgy gondolta, hogy ezzel a lépéssel lehetetlenné teszik a tudományág átfogó ismereteinek átadását.
Most két egyetem is úgy gondolta, hogy tenni kellene valamit a helyzet javítása érdekében.
A művészet iránt érdeklődő diákok oktatásának segítése érdekében a Képzőművészeti Egyetem nyilvánossá teszi bizonyos előadásait a középiskolások számára. Az előadásokat ingyenesen látogathatják majd márciustól egészen május végéig, amelyhez csak egy előzetes regisztrációt kell elvégezni.
Hasonló segítséget szeretne nyújtani az ELTE Művészettörténeti Intézete is, ahol A háború témája a képzőművészetben címen művészettörténeti szabadegyetemet indítanak. Az órák itt is március és május között lesznek megtartva, az intézet oktatója és külsős szakemberek által. A szabadegyetemen bárki részt vehet, de elsősorban a középiskolások jelentkezését várják.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
