Központi írásbeli: minden, amit tudni érdemes a pótalkalomról

Ha valamilyen nyomós indok például betegség, közlekedési baleset stb. miatt nem tudtátok megírni a központi írásbelit, részt vehettek a pótalkalmon. Mutatjuk, mire kell figyelnetek.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint pótló írásbeli vizsgát azok a jelentkezők írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Ha ti is közéjük tartoztok, mert például lebetegedtetek, akkor az ezzel kapcsolatos írásos kérelmetek az adott vizsgaszervező iskolához kell benyújtanotok. A kérvényről pedig minden esetben az igazgató dönt.

Ha engedélyezik a részvételt, akkor a pótalkalmon megírhatjátok a központi írásbelit, amelynek időpontja január 30. 14 óra.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Fontos, hogy a vizsgára feltétlen vigyetek magatokkal diákigazolványt  és személyit. A magyar és a matek feladatlapokat ekkor is csak kék vagy fekete színű tollal tölthetitek ki. Ceruzát egyedül a matek esetében a rajzok készítéséhez használhattok.

Hogy milyennek érezték a nyolcadikosok az idei feladatsort, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.