2024. január 20-án írják azok a diákok a központi írásbelit, akik olyan 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba vagy 9. évfolyamra jelentkeznek, ahol ez a félvételi része. De mi van akkor, ha valaki hirtelen lebetegszik, kórházba kerül vagy lekési a buszt?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a pótló írásbelit csak azok a tanulók írhatják meg, akik január 20-án valamilyen alapos ok miatt nem tudtak részt venni a vizsgán.
Ilyen esetben egy kérvényt kell írnotok a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának, amelyben megindkoljátok, miért nem tudtatok elmenni az írásbelire. Fontos, hogy a dokumentumhoz csatoljátok az igazolást is.
Mi számít alapos oknak? A jogszabály ezzel kapcsolatban nem határoz meg konkrét eseteket, de minden olyan eseményt, körülményt el kell fogadni, ami rajtatok kívül állt, és nem vezethető vissza a szándékos vagy gondatlan magatartásra. Vagyis ha például lázas betegen feküdtetek otthon az írásbeli idején, akkor az egy alapos ok, de ha mondjuk nem állítottátok be az ébresztőt, és emiatt lekéstétek a buszt, és az írásbelit, az már nem.
A középiskolai felvételivel kapcsolatban részletesen az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk:
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
