Központi felvételi: mi jön a jelentkezés után?

November 30-ig lehetett jelentkezni a központi írásbeli felvételire. Összeszedtük, milyen fontos dátumokat tartsatok még észben a jelentkezés leadása után.

  • Székács Linda

A központi írásbelire való jelentkezést követően - amennyiben nem jelentkeztek az Arany János Tehetséggondozó Programba - nincs más teendőtök, mint várni, és készülni az írásbeli vizsgákra.

A hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, illetve kilencedik osztályba jelentkező diákok a központi felvételit 2024. január 20-án 10 órától írják. Azok, akik valamilyen alapos oknál fogva ezen nem tudnak részt venni, a 2024. január 30-án 14 órára meghirdetett pótnapon pótolhatják a magyar és matematika központi felvételi megírását.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Az eredményekről várhatóan 2024. február 9-ig értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon. Ennek függvényében dönthetiek el aztán, hogy pontosan melyik középiskolákba is szeretnétek jelentkezni. A jelentkezési lapokat 2024. február 21-ig továbbítják az általános iskolák a kiválasztott középfokú iskolákba, a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei pedig az űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg is intézhetik a KIFIR tanulmányi rendszeren keresztül. Erről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

 

Azok a középiskolák, amik szóbeli felvételi vizsgát is szerveznek, ezeket 2024. március 4-20. között bonyolíthatják le.

A sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatokat 2024. május 2-án kapjátok meg.

A középiskolai felvételi legfontosabb dátumait ebben a cikkünkben szedtük össze nektek, az Arany János Tehetséggondozó Programról pedig itt olvashattok:

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.