A programra hátrányos helyzetű diákok jelentkezését várják.
Csütörtöktől letölthető az Arany János Tehetséggondozó Program jelentkezési lapja az Oktatási Hivatal honlapjáról.
A program tájékoztatója szerint "az Arany János Tehetséggondozó Program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, nevelődjenek, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést."
A tehetséggondozásra olyan diákok jelentkezését várják, akik kilencedik évfolyamon tervezik folytatni a tanulmányaikat, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, hátrányos helyzetűek, vagy olyan településen élnek, aminek az állandó lakosságszáma nem haladja meg az ötezer főt.
A sikeresen pályázók egy a megyéjük Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő iskolájába és kollégiumába nyerhetnek felvételt, ahol egy speciális program alapján készítik fel őket az érettségire és a későbbi egyetemi tanulmányokra. Ennek részeként például bizonyos tantárgyakból emelt óraszámban tanulhatnak, de önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban is részt vesznek, segítik őket a nyelvvizsga megszerzésében és akár jogosítványt is térítésmentesen szerezhetnek, mindezek mellett pedig tanulmányi átlagtól függően ösztöndíjat is kaphatnak.
A bekerüléshez azonban nem elég csak jelentkezni. A kért hivatalos dokumentumok leadásán kívül részt kell venni a központi írásbeli felvételi vizsgán, továbbá írni kell egy önéletrajzot is a jelentkező életkörülményeiről, családi hátteréről, valamint az elért iskolai, művészeti és sportteljesítményekről, hobbikról, jövőbeli tervekről.
A jelentkezési lapokat december 8-ig lehet leadni.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
