A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ezúttal a szakképző iskolákat mutatjuk be nektek.
A szakképzési rendszert az elmúlt években többször is átalakította a kormány, így szakmát jelenleg összesen négyfajta középfokú oktatást biztosító intézménytípusban: szakiskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban és szakképző iskolákban tanulhatnak a diákok.
Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) leírása szerint szakképző iskolának jelenleg azok az intézmények minősülnek, ahol a diákok három év alatt szakmai képesítést szereznek, érettségi bizonyítványt azonban nem.
A szakképző intézményekben a diákok az első évükben ágazati alapoktatásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy konkrét szakma helyett a 9. osztályosoknak egyelőre csak azt kell kiválasztaniuk, hogy milyen ágazat érdekli őket, majd az évfolyam végén abból ágazati alapvizsgát tesznek. A szakirányú oktatás csak ezt követően, 10. osztályban kezdődik el, a 11. osztály után pedig a végzettek akár már azonnal munkába is állhatnak.
"Az elméleti és gyakorlati szakmai oktatás egyaránt történhet az iskolában és duális képzőhelyen is. A duális oktatás során szakképzési munkaszerződés keretében történik az oktatás, így munkabér, TB-jogviszony és egyéb juttatás is jár a tanulóknak" - írják az IKK honlapján.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Mindezek alapján a szakképző iskolák leginkább azoknak a diákoknak kedveznek, akik már most tudják, hogy nem szeretnének felsőoktatásban továbbtanulni, így érettségi vizsgát sem feltétlen tennének, helyette minél hamarabb munkába állnának.
Ugyanakkor, ha idő közben meggondolják magatokat és mégis szeretnétek érettségizni is, 9. osztályt követően lehetőségetek van technikumban folytatni a tanulmányaitokat, mivel az ágazati alapoktatás tartalma megegyezik a technikumban és a szakképző iskolában, de akár a szakképesítésetek megszerzését követően is maradhattok még két évet, hogy érettségi vizsgát tegyetek.
Milyen szakmákat lehet tanulni?
Az elsajátítható szakmákról az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján hosszú listát és részletes leírásokat találtok. Jelenleg több mint 25 ágazati terület rendkívül változatos szakmakínálatából válogathattok. Tanulhattok többek között hentes és húskészítmény-készítőnek, péknek, cukrásznak, szőlész-borásznak, kőművesnek, tetőfedőnek, központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelőnek vagy ipari gépésznek.
Válogatás közben azonban arra figyeljetek, hogy az 5 éves képzések technikumokban, vagy érettségi birtokában tanulhatóak.
Ösztöndíjat is kaphattok
A szakképzésben tanulók a szakképzési törvénynek köszönhetően többféle ösztöndíjra is jogosultak lehetnek. Az ágazati alapoktatásban a tanulók fix összegű ösztöndíjra jogosultak, aminek az összege szakképző iskolákban havi 16 ezer forint, míg szakirányú oktatásban az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredmények függvényében változik az alábbi táblázat szerint:
| A megelőző tanév év végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga | Ösztöndíj mértéke | Ösztöndíj összege |
| 2,00–2,99 | ösztöndíj alapjának 8%-a | 8.000 Ft |
| 3,00–3,99 | ösztöndíj alapjának 25%-a | 25.000 Ft |
| 4,00–4,49 | ösztöndíj alapjának 42%-a | 42.000 Ft |
| 4,49 fölött | ösztöndíj alapjának 59%-a | 59.000 Ft |
A szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyból a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítés hiányában | ösztöndíj alapjának 16%-a | 16.000 Ft |
A részleteket ide kattintva nézhetitek meg.
Hogyan lehet bekerülni?
A szakképző iskolák többsége nem kéri a központi írásbeli felvételi megírását, ezekben az intézményekben általában elegendő az általános iskolai bizonyítvány bemutatása a sikeres bekerüléshez. Mivel azonban a felvételi módja iskolánként eltérő lehet, mindenképp járjatok utána annak, hogy a nektek szimpatikus intézményben pontosan mik a feltételek.
A felvételi módjáról és követelményeiről az iskolák felvételi tájékoztatóiban olvashattok, a középiskolai felvételi legfontosabb dátumait pedig ebben a cikkünkben szedtük össze nektek.
A négyévfolyamos gimnáziumokról szóló cikkünket itt, a nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat pedig itt éritek el.
Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, kattintsatok ide, a két tanítási nyelvű középiskolákról pedig az alábbi cikkünkben olvashattok:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
