Középiskolai felvételi 2024: hány pontot érhet a szóbeli?

Vannak olyan középiskolák, ahova a felvételizőknek nemcsak a központi írásbelit kell jól megírniuk, hanem szóbelizniük is kell.

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatnak a jelentkezők pontjaival:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot

veszik figyelembe. A központi írásbeli felvételin mindkét tantárgyból 50-50 pontot lehet szerezni.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

A jogszabály szerint a központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszámnak az iskolai felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám minimum 50 százalékát kell képviselnie. Ha az iskola úgy dönt, hogy a felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum felének lennie.

Ha a szóbeli is a felvételi része, akkor erre a vizsgára maximum a felvételi összpontszám 25 százaléka adható.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.