"Az 5 éves gimnázium angol nyelvi előkészítő évfolyammal mennyiben más, mint a négy évfolyamos gimnázium? Például órászámok tekintetében. Megegyező óraszámban tanulnak reál tárgyakat?" - tette fel a kérdést az Eduline egyik olvasója.
A nyelvi előkészítős évfolyamot indító gimnáziumok abban különböznek a "sima" négy évfolyamos gimnáziumoktól, hogy a diákok az első tanévükben - az úgynevezett nulladik évfolyamon - szinte csak nyelvórákon vesznek részt. Ezekből heti 13-19 órájuk van, míg a többi tantárgyat ebben az évben szinten tartják, jellemzően csak napi egy-két magyar, informatika és testnevelés órájuk van, a gimnáziumi oktatás pedig a második tanévben kezdődik, ennek tanterve megegyezik a "klasszikus" négy évfolyamos gimnáziumokéval.
A különbség tulajdonképpen annyi, hogy az 1+4 éves rendszer miatt a diákok négy helyett öt év alatt jutnak el az érettségiig, és jellemzően nagyobb számban szereznek legalább B2-es, vagy annál magasabb szintű nyelvvizsgát, mint a sima gimnáziumi képzésre járó társaik. Ez egyébként előírás is, hiszen a NYEK-es évfolyam indításához az intézményeknek különböző szabályoknak is meg kell felelni, amibe beletartozik, hogy az évfolyamon tanuló diákok bizonyos százaléka legalább középfokú nyelvvizsgát, vagy annak megfelelő szintű nyelvi érettségit tegyen.
A pályaválasztás során ugyanakkor arra érdemes ügyelni, hogy nem minden középiskolában követi klasszikus, magyar nyelvű gimnáziumi képzés a nulladik évet. Az is előfordulhat, hogy a diákok a nyelvi előkészítő után két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat. Érdemes tehát az alapján kiválasztani a számotokra megfelelő intézményt, hogy a nulladik év után mit szeretnétek.
A négy évfolyamos gimnáziumokról itt, a két tanítási nyelvű középiskolákról pedig itt olvashattok.
A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt éritek el. Ha technikumba jelentkeznétek, arról ebben a cikkünkben olvashattok, ha pedig hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumot fontolgattok, ezt a cikket érdemes elolvasnotok.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
