Egyetemi felvételi: Varga-Bajusz Veronika szerint így lehet 500 pontnál többet szerezni

Igaz, 500 pontos a felvételi rendszer, de Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elárulta, hogyan lehet ennél is többet szerezni.

"Megmarad az 500 pontos felvételi rendszer, de az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot" - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a megújult felsőoktatási felvételi eljárás részleteit bemutató sajtótájékoztatón kedden.Az MTI beszámolója szerint Varga-Bajusz Veronika kitért arra is, hogy a jelentkezőknek megéri emelt szintű érettségit választaniuk, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok.

Ráadásul eddig központilag meghatározott esetekben járt többletpont, 2024-től azonban az intézmények maguk döntik el, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda. Szinte minden egyetemen elismerik a nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, a sportsikereket és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat. Kiemelte azt is, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat - annak idejétől és tartalmától függően - 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet,"Ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető."- mondta Varga-Bajusz Veronika, aki szerint az új rendszerrel az egyetemek "jobban, célzottabban, rugalmasabban" alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat.A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a változtatások egyúttal a diákok számára is kedvezőek.Hogy melyik intézmény miért ad pluszpontot? Nagyon változó. Például a Dunaújvárosi Egyetemen – külön sorban tüntetik fel, hogy Paks és Dunaújváros középiskoláiban végzett diákok plusz 50 pontot kaphatnak. Az Óbudai Egyetemen a FIRST Lego League Challenge baráti legóversenyért a megyei- vagy középdöntő, illetve a forduló után egy látogatási/részvételi igazolás bemutatásával akár 20 pont is szerezhető. De jövőre 20 pontot érhet a Miskolci Egyetem által szervezett szövegértési felkészítő kurzuson való részvétel az egyetemen. A Károli Gáspár Református Egyetemen a hittanérettségi 25 pontot érhet, a református középiskolában végzett a jelentkezők pedig szintén 25 pontot kapnak.A Pécsi Tudományegyetem öt karán, Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, valamint a Műszaki és Informatikai Karon 10 pontot ér majd az MCC programjának elvégzése. A Szegedi Tudományegyetemen ugyanezért 20 pontot adnak majd.Az egyetemi többletpontokról részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk: 

Hozzászólások

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.