Egyetemi felvételi: Varga-Bajusz Veronika szerint így lehet 500 pontnál többet szerezni

Igaz, 500 pontos a felvételi rendszer, de Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elárulta, hogyan lehet ennél is többet szerezni.

"Megmarad az 500 pontos felvételi rendszer, de az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot" - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a megújult felsőoktatási felvételi eljárás részleteit bemutató sajtótájékoztatón kedden.

Az MTI beszámolója szerint Varga-Bajusz Veronika kitért arra is, hogy a jelentkezőknek megéri emelt szintű érettségit választaniuk, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok.

Ráadásul eddig központilag meghatározott esetekben járt többletpont, 2024-től azonban az intézmények maguk döntik el, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda. Szinte minden egyetemen elismerik a nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, a sportsikereket és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat. Kiemelte azt is, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat - annak idejétől és tartalmától függően - 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet,

"Ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető."

- mondta Varga-Bajusz Veronika, aki szerint az új rendszerrel az egyetemek "jobban, célzottabban, rugalmasabban" alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat.

A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a változtatások egyúttal a diákok számára is kedvezőek.

Hogy melyik intézmény miért ad pluszpontot? Nagyon változó. Például a Dunaújvárosi Egyetemen – külön sorban tüntetik fel, hogy Paks és Dunaújváros középiskoláiban végzett diákok plusz 50 pontot kaphatnak. Az Óbudai Egyetemen a FIRST Lego League Challenge baráti legóversenyért a megyei- vagy középdöntő, illetve a forduló után egy látogatási/részvételi igazolás bemutatásával akár 20 pont is szerezhető. De jövőre 20 pontot érhet a Miskolci Egyetem által szervezett szövegértési felkészítő kurzuson való részvétel az egyetemen. A Károli Gáspár Református Egyetemen a hittanérettségi 25 pontot érhet, a református középiskolában végzett a jelentkezők pedig szintén 25 pontot kapnak.

A Pécsi Tudományegyetem öt karán, Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, valamint a Műszaki és Informatikai Karon 10 pontot ér majd az MCC programjának elvégzése. A Szegedi Tudományegyetemen ugyanezért 20 pontot adnak majd.

Az egyetemi többletpontokról részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.