Egyetemi felvételi: Varga-Bajusz Veronika szerint így lehet 500 pontnál többet szerezni

Igaz, 500 pontos a felvételi rendszer, de Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elárulta, hogyan lehet ennél is többet szerezni.

"Megmarad az 500 pontos felvételi rendszer, de az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot" - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a megújult felsőoktatási felvételi eljárás részleteit bemutató sajtótájékoztatón kedden.Az MTI beszámolója szerint Varga-Bajusz Veronika kitért arra is, hogy a jelentkezőknek megéri emelt szintű érettségit választaniuk, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok.

Ráadásul eddig központilag meghatározott esetekben járt többletpont, 2024-től azonban az intézmények maguk döntik el, hogy a 100 pontot milyen plusz teljesítményért, vállalásért ítélik oda. Szinte minden egyetemen elismerik a nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, a sportsikereket és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, de az intézmények saját döntése alapján akár munkatapasztalat, szóbeli felvételi, előképzettség, önkéntesség vagy valamilyen felkészítő tanfolyam elvégzése is eredményezhet többletpontokat. Kiemelte azt is, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat - annak idejétől és tartalmától függően - 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet,"Ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető."- mondta Varga-Bajusz Veronika, aki szerint az új rendszerrel az egyetemek "jobban, célzottabban, rugalmasabban" alakíthatják ki azokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztják leendő hallgatóikat.A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a változtatások egyúttal a diákok számára is kedvezőek.Hogy melyik intézmény miért ad pluszpontot? Nagyon változó. Például a Dunaújvárosi Egyetemen – külön sorban tüntetik fel, hogy Paks és Dunaújváros középiskoláiban végzett diákok plusz 50 pontot kaphatnak. Az Óbudai Egyetemen a FIRST Lego League Challenge baráti legóversenyért a megyei- vagy középdöntő, illetve a forduló után egy látogatási/részvételi igazolás bemutatásával akár 20 pont is szerezhető. De jövőre 20 pontot érhet a Miskolci Egyetem által szervezett szövegértési felkészítő kurzuson való részvétel az egyetemen. A Károli Gáspár Református Egyetemen a hittanérettségi 25 pontot érhet, a református középiskolában végzett a jelentkezők pedig szintén 25 pontot kapnak.A Pécsi Tudományegyetem öt karán, Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, valamint a Műszaki és Informatikai Karon 10 pontot ér majd az MCC programjának elvégzése. A Szegedi Tudományegyetemen ugyanezért 20 pontot adnak majd.Az egyetemi többletpontokról részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk: 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.