70 többletpontot kaphat az egyetemi felvételin, aki elvégzi az MCC Középiskolás Programját

2024-től a győri Széchenyi István Egyetemen, a jövőben pedig már több egyetemen is többletpont jár a képzés elvégzéséért.

  • Tornyos Kata

Akár 70 többletpontot is szerezhet a felvételizés során számos egyetemen az a középiskolás, aki elvégzi az MCC Középiskolás Programját - tudta meg a Partizán.

"Ez a megállapodás az ország összes diákját érinti, hiszen a többletpontok miatt igazságtalan verseny alakulhat ki, az MCC pedig egyre erősebb tényezővé válhat a folyamatosan romló közoktatásban" – írják.

2024-től a győri Széchenyi István Egyetem, a jövőben pedig már a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is pontként fogja elszámolni az MCC középiskolás programjának elvégzését, amivel így akár egy nyelvvizsgát is ki lehet váltani.

A többletpontokról szóló értesülésüket az MCC is megerősítette. A Partizán kérdésére a kommunikációs osztályuk ezt írta:

“A program célja, hogy a középiskolai tananyagot kiegészítve segítse a pályaválasztást, felkészítse a diákokat a sikeres továbbtanulásra, és kezdő támogatást nyújtson egy hosszabb távú karrierút tervezéséhez is. A 2002 óta működő programban jelenleg 24 helyszínen 4500 középiskolás diák tanul, akik szombati intenzív képzési alkalmakon, klubdélutánokon, valamint e-learning-kurzusokon vesznek részt. A KP-s diákok egy sikeres félév teljesítése érdekében szemeszterenként legalább 30—40 órát töltenek tanulással, az iskolai tevékenységükön felül.”

A Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programját a résztvevő diákok közül is sokan janicsárképzőnek nevezik. Pedig az MCC ideológiai nevelésében a KP csak egy első lépcsőfok az ennél sokkal durvább és valós politikai indíttatás által vezérelt Egyetemi Programba – írják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.