Amikor először jelentkeztek a felsőoktatásba, sok olyan kifejezéssel és rövidítéssel találkozhattok, amikről talán sosem hallottatok előtte. Ilyenek lehetne a képzések nevei mögött található betűk is. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.
A, O, F, M – képzési szint
A: ez az alapfokozatot jelöli, ami az első felsőfokú végzettségi szintet jelenti. Ehhez a jelentkezés felvétele az érettségi bizonyítvány. Az alapfokozatnak két kategóriája van: BA (Bachelor of Art) és BSc (Bachelor of Science)
O: az osztatlan mesterképzést jelenti. Ezek azok a szakok, amiket nem választottak szét alap-és mesterképzésre, hanem egységesen 5-6 éves képzéseket jelent. Ilyenek például az orvosi vagy a tanári képzések.
M: mesterszak, vagyis MA (Master of Arts) vagy MSc (Master of Science) képzést jelent. Ezekre a képzésekre az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni.
F: ez a felsőoktatási szakképzésre utal. Érettségit követően ezekkel a képzésekkel a felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni.
N, E, L, T – munkarend
N: a nappali munkarend szerinti képzéseket heti öt napból álló tanítási hét keretében, kizárólag a munkanapokon szervezik meg.
E: az esti munkarend, ahol a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon 16 óra után vagy a hétvégéken kerülhet sor.
L: levelező munkarend. Ebben a formában az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, illetve hétvégenként vagy legfeljebb kéthetente munkanapokon tartják.
T: a távoktatási formában jóval kevesebb órán kell részt venni, mint az összes többi munkarendnél. Emellett általában havi rendszerességgel konzultációkat tartanak a hallgatók számára.
A, K – finanszírozási forma
A: ezek az államilag finanszírozott képzések, ahol nincs tandíj. Viszont ahhoz, hogy államilag támogatott formában tudjatok tanulni, ahhoz alá kell írnotok egy hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.
K: önköltséges képzés, tehát félévente meghatározott összeget kell fizetnetek azért, hogy a felsőoktatásban tanulhassatok.
A keresztféléves felvételi jelentkezésével kapcsolatban itt olvashattok a határidőkről
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
