Felvételi kisokos: mit jelentenek a képzések rövidítései?

Amikor először jelentkeztek a felsőoktatásba, sok olyan kifejezéssel és rövidítéssel találkozhattok, amikről talán sosem hallottatok előtte. Ilyenek lehetne a képzések nevei mögött található betűk is. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.

A, O, F, M – képzési szint

A: ez az alapfokozatot jelöli, ami az első felsőfokú végzettségi szintet jelenti. Ehhez a jelentkezés felvétele az érettségi bizonyítvány. Az alapfokozatnak két kategóriája van: BA (Bachelor of Art) és BSc (Bachelor of Science)

O: az osztatlan mesterképzést jelenti. Ezek azok a szakok, amiket nem választottak szét alap-és mesterképzésre, hanem egységesen 5-6 éves képzéseket jelent. Ilyenek például az orvosi vagy a tanári képzések.

M: mesterszak, vagyis MA (Master of Arts) vagy MSc (Master of Science) képzést jelent. Ezekre a képzésekre az alapszak elvégzése után lehet jelentkezni.

F: ez a felsőoktatási szakképzésre utal. Érettségit követően ezekkel a képzésekkel a felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni.

N, E, L, T – munkarend

N: a nappali munkarend szerinti képzéseket heti öt napból álló tanítási hét keretében, kizárólag a munkanapokon szervezik meg.

E: az esti munkarend, ahol a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon 16 óra után vagy a hétvégéken kerülhet sor.

L: levelező munkarend. Ebben a formában az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, illetve hétvégenként vagy legfeljebb kéthetente munkanapokon tartják.

T: a távoktatási formában jóval kevesebb órán kell részt venni, mint az összes többi munkarendnél. Emellett általában havi rendszerességgel konzultációkat tartanak a hallgatók számára.

A, K – finanszírozási forma

A: ezek az államilag finanszírozott képzések, ahol nincs tandíj. Viszont ahhoz, hogy államilag támogatott formában tudjatok tanulni, ahhoz alá kell írnotok egy hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.

K: önköltséges képzés, tehát félévente meghatározott összeget kell fizetnetek azért, hogy a felsőoktatásban tanulhassatok.

 

A keresztféléves felvételi jelentkezésével kapcsolatban itt olvashattok a határidőkről

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.