Közeleg a keresztféléves felvételi, de decemberben az általános felvételi eljárásra is elindult a jelentkezés. Mutatunk két szabályt, ami 2023-tól minden egyetemre érvényes.
Többször is megírtuk már, hogy 2024-től átalakul az egyetemi felvételi, bizonyos szabályok pedig már 2023-ban is érvényesek voltak. Az egyik a központi minimumponthatárok megszűnése, a másik pedig, hogy központilag nem kötelező emelt szintű érettségit tenni a felvételihez. Mutatjuk, pontosan mit is jelentenek ezek.
Nincs többé kötelező 280 pont
A korábbi felvételi szabályok szerint a sikeres jelentkezés feltétele a minimum 280 pontos ponthatár elérése volt. Ennél alacsonyabb ponthatárokat nem határozhattak meg az egyetemek.
2023-tól ez megszűnt, a új szabályok szerint viszont az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben továbbra is húzhatnak minimumponthatárokat, amik akár - az új szabályok értelmében - magasabbak is lehetnek, mint a korábbi 280. Néhány szakon volt is példa arra, hogy továbbra is minimumponthatárokat határoztak meg, a pontszámok alapján viszont nem ez volt a jellemző, így 2023-ban az egyetemek egy részén kifejezetten alacsony felvételi ponthatárok születtek.
Bár alig néhány éve, 2020-ban tették kötelezővé a legalább egy emelt szintű éretségit az egyetemi jelentkezéshez, a jelentkezők számának visszaesését látva a kormány gyorsan meg is szüntette ezt a központi intézkedést, így 2023-tól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen szakokon és milyen tárgyakból.
A 2024-es pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
