Közeleg a keresztféléves felvételi, de decemberben az általános felvételi eljárásra is elindult a jelentkezés. Mutatunk két szabályt, ami 2023-tól minden egyetemre érvényes.
Többször is megírtuk már, hogy 2024-től átalakul az egyetemi felvételi, bizonyos szabályok pedig már 2023-ban is érvényesek voltak. Az egyik a központi minimumponthatárok megszűnése, a másik pedig, hogy központilag nem kötelező emelt szintű érettségit tenni a felvételihez. Mutatjuk, pontosan mit is jelentenek ezek.
Nincs többé kötelező 280 pont
A korábbi felvételi szabályok szerint a sikeres jelentkezés feltétele a minimum 280 pontos ponthatár elérése volt. Ennél alacsonyabb ponthatárokat nem határozhattak meg az egyetemek.
2023-tól ez megszűnt, a új szabályok szerint viszont az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben továbbra is húzhatnak minimumponthatárokat, amik akár - az új szabályok értelmében - magasabbak is lehetnek, mint a korábbi 280. Néhány szakon volt is példa arra, hogy továbbra is minimumponthatárokat határoztak meg, a pontszámok alapján viszont nem ez volt a jellemző, így 2023-ban az egyetemek egy részén kifejezetten alacsony felvételi ponthatárok születtek.
Bár alig néhány éve, 2020-ban tették kötelezővé a legalább egy emelt szintű éretségit az egyetemi jelentkezéshez, a jelentkezők számának visszaesését látva a kormány gyorsan meg is szüntette ezt a központi intézkedést, így 2023-tól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen szakokon és milyen tárgyakból.
A 2024-es pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
