Két fontos változás, ami minden egyetemre érvényes a felvételiben

Közeleg a keresztféléves felvételi, de decemberben az általános felvételi eljárásra is elindult a jelentkezés. Mutatunk két szabályt, ami 2023-tól minden egyetemre érvényes.

  • Székács Linda

Többször is megírtuk már, hogy 2024-től átalakul az egyetemi felvételi, bizonyos szabályok pedig már 2023-ban is érvényesek voltak. Az egyik a központi minimumponthatárok megszűnése, a másik pedig, hogy központilag nem kötelező emelt szintű érettségit tenni a felvételihez. Mutatjuk, pontosan mit is jelentenek ezek.

Nincs többé kötelező 280 pont

A korábbi felvételi szabályok szerint a sikeres jelentkezés feltétele a minimum 280 pontos ponthatár elérése volt. Ennél alacsonyabb ponthatárokat nem határozhattak meg az egyetemek.

2023-tól ez megszűnt, a új szabályok szerint viszont az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben továbbra is húzhatnak minimumponthatárokat, amik akár - az új szabályok értelmében - magasabbak is lehetnek, mint a korábbi 280. Néhány szakon volt is példa arra, hogy továbbra is minimumponthatárokat határoztak meg, a pontszámok alapján viszont nem ez volt a jellemző, így 2023-ban az egyetemek egy részén kifejezetten alacsony felvételi ponthatárok születtek.

 

Nem (mindenkinek) kötelező az emelt érettségi

Bár alig néhány éve, 2020-ban tették kötelezővé a legalább egy emelt szintű éretségit az egyetemi jelentkezéshez, a jelentkezők számának visszaesését látva a kormány gyorsan meg is szüntette ezt a központi intézkedést, így 2023-tól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen szakokon és milyen tárgyakból.

A 2024-es pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:

 

Hozzászólások

Nem lehet „firkálni” az ingyenes tankönyvbe, pedig a szaktanár szerint óriásit dobna a gyerekek szövegértésén

Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu