Közeleg a keresztféléves felvételi, de decemberben az általános felvételi eljárásra is elindult a jelentkezés. Mutatunk két szabályt, ami 2023-tól minden egyetemre érvényes.
Többször is megírtuk már, hogy 2024-től átalakul az egyetemi felvételi, bizonyos szabályok pedig már 2023-ban is érvényesek voltak. Az egyik a központi minimumponthatárok megszűnése, a másik pedig, hogy központilag nem kötelező emelt szintű érettségit tenni a felvételihez. Mutatjuk, pontosan mit is jelentenek ezek.
Nincs többé kötelező 280 pont
A korábbi felvételi szabályok szerint a sikeres jelentkezés feltétele a minimum 280 pontos ponthatár elérése volt. Ennél alacsonyabb ponthatárokat nem határozhattak meg az egyetemek.
2023-tól ez megszűnt, a új szabályok szerint viszont az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben továbbra is húzhatnak minimumponthatárokat, amik akár - az új szabályok értelmében - magasabbak is lehetnek, mint a korábbi 280. Néhány szakon volt is példa arra, hogy továbbra is minimumponthatárokat határoztak meg, a pontszámok alapján viszont nem ez volt a jellemző, így 2023-ban az egyetemek egy részén kifejezetten alacsony felvételi ponthatárok születtek.
Nem (mindenkinek) kötelező az emelt érettségi
Bár alig néhány éve, 2020-ban tették kötelezővé a legalább egy emelt szintű éretségit az egyetemi jelentkezéshez, a jelentkezők számának visszaesését látva a kormány gyorsan meg is szüntette ezt a központi intézkedést, így 2023-tól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen szakokon és milyen tárgyakból.
A 2024-es pontszámítási szabályokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben:
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
