Minimum 280, de lehet akár 400 is - ezeken a szakokon idén is vannak előzetes ponthatárok

Bár az idei felvételiben nincsenek központilag meghatározott előzetes ponthatárok, az egyetemeknek lehetősége van úgy dönteni, hogy egy adott pontszám alatt, bizonyos szakokra nem vesznek fel diákokat. Megnéztük, hogyan alakulnak ezek a legnépszerűbb szakok esetében.

  • Székács Linda

A korábbi években nem volt ritkaság, hogy bizonyos szakokon előzetes ponthatárokat húztak. Ezek azt jelentették, hogy az itt meghatározott pontszám alatt nem vehettek fel senkit egy adott szak állami ösztöndíjas képzési formájára. Ez viszont a tavaly nyáron bejelentett felvételi átalakítás során megszűnt, így 2023-ban már nincs központi minimum- és előzetes ponthatár, az egyetemek saját hatáskörben viszont továbbra is dönthetnek úgy, hogy meghatároznak ilyeneket bizonyos szakok esetében

A gazdálkodási és menedzsment például már évek óta a legnépszerűbb alapszak, amire idén is több mint 14 300-an jelentkeztek, ezért nem meglepő, hogy azoknak a diákoknak, akik erre szeretnének bekerülni, általában magas pontszámot kell teljesíteniük. Ennek érdekében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésére továbbra sem kerülhetnek be azok a diákok, akik nem értek el legalább 280 pontot az érettségin, míg a Corvinusra való sikeres bekerüléshez már legalább 400 pont kell teljesítenie az önköltséges képzésre jelentkezőknek. Az ELTE gazdasági képzésein viszont nincsenek előzetes ponthatárok, bár ez nem jelenti azt, hogy erre az egyetemre könnyebben bekerülhettek.

A Műegyetemen egyébként nem csak a gazdálkodási és menedzsment képzésre, hanem az összes gazdasági, építőmérnöki, társadalomtudományi, közlekedésmérnöki és járműmérnöki, természettudományi és villamosmérnöki képzésre is csak legaláb 280 fölötti ponttal lehet bekerülni, míg az építészmérnöki, a vegyészmérnöki és a gépészmérnöki szakok esetében nincs ilyen. Ugyanakkor nem csak BME több képzésén, hanem a mérnökinformatikus szak esetében a Debreceni Egyetemen, a Pannon Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is minimum 280 pont kell a bekerüléshez, és az ELTE számos szakján is találkozhatnak előzetes ponthatárokkal a felvételizők. A nemzetközi tanulmányokra, pszichológiára és a jogászképzésekre jelentkezőknek például a fővárosi egyetemen legalább 350 pontot kell teljesíteniük. Nemzetközi taulmányok szak esetében Debrecenben 200-at, a Károlin pedig 280-at, míg a jogászképzésekre a Károlin már 350 pont a minimum, a PPKE-n és a Széchenyi István egyetemen pedig 280.

Ti is böngészhettek

Azt, hogy nektek van-e a 2023-as felvételi során olyan előzetes ponthatár, amit teljesítenetek kell annak érdekében, hogy legyen esélyetek bekerülni, ti is megnézhetitek a felvi oldalán, ahol a meghirdetett szakok mellett találtok egy "minimumpontszám" nevű oszlopot is.

Az itt feltüntetett adatok viszont csak egy adott egyetem adott képzésére vonatkoznak, kifejezetten a 2023-as évben, és akár a képzési formák között is lehetnek eltérések. Ha szeretnétek, a képzések között ide kattintva tudtok keresni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.