Ezekre a dokumentumokra lesz szükségetek, ha kollégiumba jelentkeznétek

Az ügyintézési időszak végével és a ponthatárhúzás közeledtével egyre többen már azon gondolkodhattok, mi lesz, miután megtudjátok, melyik egyetemre nyertetek felvételt. Az egyik legfontosabb kérdés a lakhatás, legfőképp, ha vidékről a fővárosba, vagy épp ellenkezőleg, a fővárosból vidéki egyetemre mennétek, távol a lakóhelyetektől. A legolcsóbb lehetőség kétség kívül a kollégium, az érvényes jelentkezéshez viszont számos dokumentumra lesz szükségetek, amiket akár lassan el is kezdhettek beszerezni.

  • Székács Linda

A legfontosabb tudnivaló, mielőtt elkezditek beszerezni a szükséges papírokat, hogy minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, így az is különbözhet, hogy mire adnak pontokat, mire nem, és bizonyos dolgokra mennyit. Ami viszont nagyjából megegyezik, az a jogosultságot igazoló papírok listája. Kollégiumi felvételt ugyanis nem mindenki nyerhet, szociális alapon döntik el, ki jogosult rá, és ki nem. Van olyan egyetem például, ahol csak az államilag támogatott hallgatóknak jár, máshol viszont az önköltséges képzéseken tanulók is kaphatnak ilyen diákszállást.

Amire mindenképp szükségetek lesz, az az érettségi bizonyítványotok, hiszen a tanulmányi eredmények ebben az esetben is számítanak. Kelleni fog ezen kívül egy - általában három hónapnál nem régebbi - jövedelemigazolás a szüleitek keresetéről, továbbá, ha esetleg van olyan testvéretek, aki még iskolába jár, akkor be kell szereznetek egy igazolást az ő tanulói jogviszonyáról is.

Számíthat ugyanakkor a távolság az egyetem és a lakóhelyetek között: minél távolabb laktok tehát, annál nagyobb az esélyetek a bekerülésre. Ahhoz viszont, hogy ez tényleg érvényes is legyen, papírokkal igazolnotok kell, hogy hol laktok, amiről általában a helyi kormányablakban tudtok egy hivatalos papírt kérni.

Pontokat ér az is, ha esetleg hátrányos helyzetűek vagytok, tehát a szüleitek keresete nem ér el egy bizonyos összeget, esetleg árvák vagy félárvák vagytok, vagy tartós betegséggel rendelkeztek. Ezekről mind hivatalos igazolást kell benyújtanotok.

Azt, hogy egy adott egyetem pontosan mit kér, legkésőbb a felvételi után néhány héttel, augusztus közepén vagy végén megtudjátok, hiszen ekkor indul a kollégiumi jelentkezés a gólyák, vagyis a frissen felvett hallgatók számára.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.