Az ügyintézési időszak végével és a ponthatárhúzás közeledtével egyre többen már azon gondolkodhattok, mi lesz, miután megtudjátok, melyik egyetemre nyertetek felvételt. Az egyik legfontosabb kérdés a lakhatás, legfőképp, ha vidékről a fővárosba, vagy épp ellenkezőleg, a fővárosból vidéki egyetemre mennétek, távol a lakóhelyetektől. A legolcsóbb lehetőség kétség kívül a kollégium, az érvényes jelentkezéshez viszont számos dokumentumra lesz szükségetek, amiket akár lassan el is kezdhettek beszerezni.
A legfontosabb tudnivaló, mielőtt elkezditek beszerezni a szükséges papírokat, hogy minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, így az is különbözhet, hogy mire adnak pontokat, mire nem, és bizonyos dolgokra mennyit. Ami viszont nagyjából megegyezik, az a jogosultságot igazoló papírok listája. Kollégiumi felvételt ugyanis nem mindenki nyerhet, szociális alapon döntik el, ki jogosult rá, és ki nem. Van olyan egyetem például, ahol csak az államilag támogatott hallgatóknak jár, máshol viszont az önköltséges képzéseken tanulók is kaphatnak ilyen diákszállást.
Amire mindenképp szükségetek lesz, az az érettségi bizonyítványotok, hiszen a tanulmányi eredmények ebben az esetben is számítanak. Kelleni fog ezen kívül egy - általában három hónapnál nem régebbi - jövedelemigazolás a szüleitek keresetéről, továbbá, ha esetleg van olyan testvéretek, aki még iskolába jár, akkor be kell szereznetek egy igazolást az ő tanulói jogviszonyáról is.
Számíthat ugyanakkor a távolság az egyetem és a lakóhelyetek között: minél távolabb laktok tehát, annál nagyobb az esélyetek a bekerülésre. Ahhoz viszont, hogy ez tényleg érvényes is legyen, papírokkal igazolnotok kell, hogy hol laktok, amiről általában a helyi kormányablakban tudtok egy hivatalos papírt kérni.
Pontokat ér az is, ha esetleg hátrányos helyzetűek vagytok, tehát a szüleitek keresete nem ér el egy bizonyos összeget, esetleg árvák vagy félárvák vagytok, vagy tartós betegséggel rendelkeztek. Ezekről mind hivatalos igazolást kell benyújtanotok.
Azt, hogy egy adott egyetem pontosan mit kér, legkésőbb a felvételi után néhány héttel, augusztus közepén vagy végén megtudjátok, hiszen ekkor indul a kollégiumi jelentkezés a gólyák, vagyis a frissen felvett hallgatók számára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
