Júliusban kiderülnek a végleges ponthatárok, de vannak olyan számok, amiket már most tudunk. Legalább hány pontot kell elérnetek, ha szeptembertől egyetemen szeretnétek tovább tanulni?
Változott a 2023-as egyetemi felvételi néhány alapvető szabálya - idén már nincsenek minimumponthatárok. Mutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban.
2023-tól megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Korábban ezek voltak azok a ponthatárok, ami alatt szóba sem jöhetett az egyetem, ugyanis aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdhette el a képzését.
A fenti - ma már nem érvényes - ponthatárokat egyébként az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kellett elérni. Ez az első felvételi időszak, hogy nincsenek érvényben, így az, hogy mennyivel lesz esetleg alacsonyabb a bekerülési határ, csak július 26-án, a ponthatárhúzás napján derül ki, de az biztos, hogy jogszabályi akadály már nincs az esetleg 280 pontnál kevesebbel felvételizők előtt sem.
Csak a központi ponthatárok szűntek meg - az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy előzetes ponthatárokhoz kötik a sikeres felvételit. Ezt az adott egyetem meghirdetett képzései mellett, a minimumpontszám oszlopban nézhetitek meg a Felvi.hu-n.
Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük, hogy hogyan döntött néhány egyetem a ponthatárokról.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
