Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Változott a 2023-as egyetemi felvételi néhány alapvető szabálya - idén már nincsenek minimumponthatárok. Mutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban.
2023-tól megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Korábban ezek voltak azok a ponthatárok, ami alatt szóba sem jöhetett az egyetem, ugyanis aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdhette el a képzését.
A fenti - ma már nem érvényes - ponthatárokat egyébként az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kellett elérni. Ez az első felvételi időszak, hogy nincsenek érvényben, így az, hogy mennyivel lesz esetleg alacsonyabb a bekerülési határ, csak július 26-án, a ponthatárhúzás napján derül ki, de az biztos, hogy jogszabályi akadály már nincs az esetleg 280 pontnál kevesebbel felvételizők előtt sem.
Csak a központi ponthatárok szűntek meg - az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy előzetes ponthatárokhoz kötik a sikeres felvételit. Ezt az adott egyetem meghirdetett képzései mellett, a minimumpontszám oszlopban nézhetitek meg a Felvi.hu-n.
Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük, hogy hogyan döntött néhány egyetem a ponthatárokról.
