Ez a tíz legnépszerűbb budapesti egyetemi kar az idei felvételin

Évről évre a fővárosi egyetemek vonzzák a legtöbb jelentkezőt a felsőoktatási felvételiben. Mutatjuk, hogy a Felvi.hu statisztikái szerint hogyan alakult az idei év, és melyik budapesti karokon lesz a legnagyobb verseny a férőhelyekért.

  • Székács Linda

Mivel a Budapesti Corvinus Egyetemen már nincsenek külön karok, egy kicsit torzítja a listát, hogy ez az egyetem szerepel az első helyen. Ettől eltekintve a fővárosi intézmények idén is szép számmal vonzották a felsőoktatásba jelentkezőket. A top 10-be az ELTE és a BGE is 3-3 egyetemi kart juttatott be, a legtöbben pedig a BGE Pénzügyi és Számviteli Karát választották, amire összesen 8776 fő jelentkezett.

Az idei lista a következőképp alakul:

  1. Budapesti Corvinus Egyeten (Corvinus): első helyes jelentkezők: 4249, összes jelentkező: 6495
  2. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar (BGE-PSZK): első helyes jelentkezők 3405, összes jelentkező: 8776
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (ELTE-GTK): első helyes jelentkezők: 3084, összes jelentkező: 7107
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK): első helyes jelentkezők: 3040, összes jelentkező: 6057
  5. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK): első helyes jelentkezők: 2811, összes jelentkező: 5996
  6. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar (BGE-KK) : első helyes jelentkezők: 2707, összes jelentkező: 7531
  7. Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (SE-ETK): első helyes jelentkezők: 2485, összes jelentkező: 4578
  8. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (PPKE-BTK): első helyes jelentkezők: 2430, összes jelentkező: 7884
  9. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (KRE-BTK): első helyes jelentkezők: 2378, összes jelentkező: 6562
  10. Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (BGE-KVIK): első helyes jelentkezők: 1922, összes jelentkező: 4684
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.