Az angol képzésen tanulók magukkal hozott biológiatudásában a legnagyobbak a különbségek

„Aki hajlandó felvenni az egyetemi tanulmányok feszítettebb tempóját, az lépést tud tartani” – válaszolja kérdésünkre Sétáló György, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratóriumának intézetigazgató helyettese. Hozzátéve: ehhez persze jelen kell lenni a foglalkozásokon és nem szabad hagyni feltorlódni az anyagrészeket az otthoni tanulásban sem, mert azok sokszor egymásra épülnek.

Az egyetemi docens arról számol be: nem szokott komolyabb probléma lenni az orvosi és más szakokra jelentkező diákok magukkal hozott biológiatudásával.

Hozzátéve: náluk például az első éves molekuláris sejtbiológiához, ahogyan a neve is sugallja, kell némi kémiai ismeret is. „Főleg a makromolekulák szerkezetének, vagy azok szintézisének megbeszélésekor és a különféle kísérleti, vizsgáló módszerek ismertetésénél elengedhetetlen egyfajta kémiai szemléletmód az egyes témáink mélységi megértéséhez” – summázza.

„Logikus persze a feltételezés, hogy emelt szintű ismeretekre könnyebben lehet az egyetemi tananyagot tovább építeni. Ugyanakkor viszonylag gazdag palettán kínáljuk a hallgatóinknak szabadon választható, tehát egyáltalán nem kötelező kurzusainkat. Ezek közt vannak a kötelező tananyagunkon túlmutató ismereteket adó és felzárkóztatóbb jellegű tematikájú programok is” – feleli Sétáló arra a felvetésünkre, mennyire éreznek különbséget a közép- és emelt szinten érettségizők előzetes tudásában.

Elmondása alapján ezt oktatóként külön nem vizsgálják, de a készülés és az órákra járás mellett akár a felzárkóztató kurzusokból is mindenki válogathat, aki esetleg néhány témakörben úgy érzi, a középiskolai tudása nem elég mély. Az intézetigazgató helyettes azt is fontosnak tartja, hogy a rendszeresen készülő diákok az órákon is fel tudják tenni a kérdéseiket.

A magyar képzésük mellett – ahol a leginkább egységes, hogy a diákoknak milyen az előzetes tudása –, a német nyelvű programon belül is „viszonylag mérsékeltek” az eltérések a német, osztrák, vagy éppen Svájcból, Luxemburgból érkező tanulóink ismeretei között – magyarázza. Hozzátéve: ilyen tekintetben

az angol oktatási nyelvű programon tanuló, nemzetközi évfolyamuk a legheterogénebb, hiszen ide akár 60-70 különféle országból, a világ minden részéből érkeznek hallgatók.

Ők pedig értelemszerűen sokféle, egymástól különböző oktatásban részesültek odahaza. „Az idegen nyelvű programjainkon tanulmányaikat megkezdő diákok részére nagy segítséget jelenthetnek ebből a szempontból az angol és német nyelvű előkészítőink” – hangsúlyozza Sétáló György. Hozzátéve: ebből a rövidebb nyárvégitől kezdve az egész évesig többféle változatot is el szoktak indítani, éppen azért, hogy mindenki megtalálja „az előképzettségének, illetve magabiztosságának legmegfelelőbb változatot”.

Tapasztalatai alapján a jelentkezők egy része szokott is élni ezzel a lehetőséggel. A vizsgáinkon viszont a követelmények az oktatás nyelvétől függetlenül egységesek – húzza alá a PTE egyetemi docense.

(Kiemelt képünk illusztráció.)