Hamarosan kezdődik az angolérettségi: Minden, amit érdemes tudni a vizsgáról

Mennyi idő, hány pont, milyen segédeszközöket használhattok? Minden fontos infó a nyelvi érettségikről egy helyen. A mai angol érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpontnak

  • Tornyos Kata

A magyar vizsgákra közép és emelt szinten is négy órájuk volt a diákoknak, az angol ugyanúgy épül fel, mint a keddi matek vagy a tegnapi töri: középszinten három, míg emelten négy óra alatt kell megírniuk a tesztlapot.  Az olvasott szövegértésre egy órát adnak, a nyelvhelyességre harminc percet, majd jön egy rövid negyedórás szünet. Ezután harminc perc alatt kell megoldani a hallott szövegértést és egy óra alatt az íráskészség feladatokat.

Ahogy arról már korábban is írtunk, az idegennyelv érettségi négy részből áll:

Az olvasott szövegértésnél lehet például feleletválasztás, igaz-hamis kérdés, összepárosítás, csoportosítás, kiemelt részek helyének azonosítása, sorba állítása, kiegészítés, illetve rövidebb választ igénylő kérdések is. Itt 3-4 feladatra számíthattok.

A nyelvhelyességnél elsősorban arra kíváncsiak, hogy megvan-e a szókincsed, ismered-e az adott nyelv nyelvtanját, a szavak, kifejezések pontos jelentését (beleértve azok árnyalatait), illetve kommunikációs használatát. A lényeg tehát, hogy a gyakran használt szerkezeteket, formákat fel tudd ismerni, ki tudd egészíteni és létre tudj hozni ilyeneket.

A hallott szövegnél meg kell érteni az elhangzottak lényegét, követni a gondolatmenetét és megérteni a konkrétumokat, információkat belőle. Ezek lehetnek például pályaudvaron, repülőtéren, áruházban bemondott közlemények, üzenetrögzítők, menetrendek, nyitvatartások vagy más rögzített telefonos szövegek, nyilvános helyeken elhangzó utasítások, rádiós és más médiás hírek, reklámok, időjárás-jelentések, beszélgetések.

Az íráskészség résznél két feladatot kell megoldani középszinten, a rövid 80-100 szavas fogalmazásnál erre figyeljetek, a hosszabb 100-120 szavasról pedig itt írtunk.

A korábbi évek idegen nyelvi feladatsorait innen érhetitek el.

Hány pontot tudok összeszedni?

Az írásbelin összesen 117-et, ebből

  • az olvasott szöveg értésére 33-at,
  • a nyelvhelyességre 18-at,
  • a hallott szöveg értésre 33-at
  • és az íráskészségre ugyancsak 33-at kaphattok.

A szóbelin pedig szintén 33-at, így áll össze a maximum 150 pont. Emelt szinten minden részért 30 pont jár.

 

Milyen segédeszközöket használhattok?

 

Csak az írásbeli vizsga IV. részénél (íráskészség) lehet nyomtatott szótárt használni, ha angolból, németből, olaszból, franciából vagy más élő idegennyelvből érettségiztek.

 

Az Oktatási Hivatal már januárban közzétette az érettségi vizsgák követelményeit és mintatételeit, innen megnézhetitek, hogy milyen lesz az emelt szintű nyelvi érettségik szóbelije.

 

Mikor ér nyelvvizsgát a nyelvi érettségi?

Az emelt szinten tett idegen nyelvi érettségi B1-es, vagyis alapfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű, ha a vizsgán 40-59 százalékos eredményt értetek el. Ha legalább 60 százalékot szereztetek, akkor az érettségitek a középfokú, vagyis a B2-es komplex nyelvvizsgával egyenértékű.

 

A magyarérettségi megoldásait már megtaláljátok nálunk, a matekérettségit innen érhetitek el és a történelem megoldásait is megtaláljátok. Ma is egész nap követjük az érettségi legfontosabb eseményeit, viszont – az előző napokkal ellentétben – csak a feladatlapokról lesz információnk, a megoldásokat majd másnap reggel érhetitek el az Eduline oldalán.

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.