Angol érettségi: így írhattok tökéletes esszét a második feladatnál

Az angol középszintű érettségiben két feladatot kell megírni az íráskészség részben. Most a hosszabb fogalmazáshoz hoztunk egy útmutatót.

  • Tornyos Kata

Korábban összegyűjtöttük, hogy mire figyeljetek a rövid fogalmazásnál, most pedig a hosszú részről lesz szó. Általában egy 100-120 szavas emailt kell írni az angol középszintű érettségi IV. részének második feladatában, amely 22 pontot ér. Az értékeléskor öt fő szempontot vesznek figyelembe a javítási útmutató alapján:

A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága

Itt arra lehet pontot szerezni, hogy megfelelően dolgozzátok ki a témát, illetve, hogy tartjátok-e a megadott hosszúságot. A feladat leírásában pontokba van szedve, hogy milyen kérdéskörökre térjetek ki a szövegben, szóval azt mindenképpen figyelmesen olvassátok át, nehogy kimaradjon valami, mert csak így kaphattok max pontot. Ezért a részért összesen hat pont kapható, ha a szöveg nem éri el a 50 szót, akkor 0 pont jár ezért a szempontért, ha pedig túllépi a 180-at, akkor egy pontot kell levonni a javításkor.

Hangnem, az olvasóban keltett benyomás

Itt azt értékelik, hogy a szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a feladatnak. Tehát például, ha egy baráti levelet kell írni, akkor az érződik-e a stílusból, illetve, ha hivatalos levelet kell írni, akkor tisztelettudó-e a hangnem. Ezért összesen két pont kapható.

Szövegalkotás

A szöveg szerkezeténél arra törekedjetek, hogy koherens legyen: logikusan legyen felépítve és bekezdésekre kell tagolni (bevezetés, tárgyalás, befejezés). Az is fontos, hogy a leírásban megadott irányító pontokat ésszerű sorrendben építsétek bele a szövegbe. Ha így írjátok meg a fogalmazást, akkor négy pontot kaphattok.

Szókincs, kifejezésmód

Itt a javítótanároknak azt kell értékelniük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának és a szituációnak, illetve, hogy a szóhasználat elég sokszínű-e a közép szinthez (legalább B1-es szókincsre van szükség). Érdemes minél kevesebb szóismétlésre törekedni. Ha az összes kritériumnak megfeleltek, akkor öt pontot kaphattok.

Nyelvhelyesség, helyesírás

Ezen a szemponton belül azt értékelik, hogy a szöveg megfelel-e a mondattan, alaktan és a helyesírás normáinak, és hogy az esetleges hibák mennyire gátolják meg az olvasót abban, hogy megértse a szöveget. Ez a rész is három pontot ér, amit úgy szerezhettek meg, ha viszonylag kevés (6-8) nyelvi hibát tartalmaz a fogalmazás. A hosszú résznél vannak bizonyos nyelvhelyességi hibák, amelyek miatt semmiképp nem adható maximum pontszám – ezeket az utolsó oldalon találjátok meg.

Arra is figyeljetek, hogy meg szokták adni, hogyan szólítsátok meg a szöveg címzettjét (pl: Dear James), így azt már nektek nem kell leírnotok.

A teljes útmutató innen érhető el.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.