Egy ponthatár a felvételiben, amit már most tudunk - van szak, ahol idén is húztak minimumpontot

Bár idén központilag megszűnt a minimumponthatár és a legnépszerűbb szakok esetében sem húztak minden egyetemen előzetes ponthatárokat, néhány képzés esetében már most vannak olyan pontszámok, amiket tudunk.

  • Eduline

Ahogy már sokszor megírtuk, idén megszűnt a jogszabályi minimumponthatár - eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt az a limit, ami alatt senki nem kerülhetett be egyetemre.

Az is kiderült, mi lesz 2023-ban azzal a negyven szakkal, amelyeken évek óta csak azok a felvételizők szerezhetnek államilag támogatott helyet, akik elérték a központilag, előzetesen meghúzott ponthatárt - ez számos népszerű alapszakon 400 körüli volt. Ebbe a körbe tartozott többek között az általános orvosi, a tanári, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az állatorvosi, a fogorvosi, a jogász, a pszichológia, a történelem, a szabad bölcsészet képzés.

Idén viszont már nem lesz "központi, előzetes" ponthatár sem, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, előzetesen meghatároznak-e bármilyen pontszámlimitet. Tehát központi szabályként, a legtöbb esetben nincsenek előzetes ponthatárok, de vannak olyan képzések (főleg a legnépszerűbb egyetemeken), ahol ezt már most megnézhetitek, ha a pontszámaitokkal terveztek.

Hol találjátok a "minimumpontszámot"?

Az idei listát a meghirdetett képzések fül alatt, a Felvin nézhetitek meg. Ki kell választanotok a megjelölt egyetemeket és azon belül a választott szakot, a képzési idő és az érettségi követelmények között pedig van egy oszlop a minimumszámoknak. Például a Corvinuson:

 

Felvi

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.