Reméljük, idén ilyesmi nem lesz: óriási érettségi botrányok az elmúlt 35 évből
Bár az esetek többségében az érettségi vizsgák zökkenőmentesen zajlanak, nem mindig és nem minden esetben van ez így.
Székács Linda
Azok a 90-es évek
Az egyik leghíresebb érettségi botrány épp a rendszerváltás évében, 1989-ben történt, ami - részben - még egy filmben is szerepel. Ebben az évben ugyanis több budapesti és Pest megyei település középiskolájában már napokkal az érettségik megkezdése előtt ismerték a tételcímeket. Ennek tekintetében a minisztérium úgy döntött, nem értékelik a diákok dolgozatát, a bizonyítványokba pedig a negyedik év végén, a tanulmányaik alapján megszerzett matekjegyek kerülnek. A botrány Török Ferenc filmrendezőt is megihlette:
A 90-es években egyébként jóval gyakoribbak voltak az érettségi körüli kisebb-nagyobb botrányok, mint manapság. A 89-es ügy után egy évvel, 1990-ben a sajtó szúrta el a dolgot és egy országosan kapható napilapban megjelentették a magyar érettségi tételeket, ezért azokat vissza kellett vonni. 93-ban jóval korábban nyitották fel a spanyol és francia érettségi tételeket Szegeden, 1995-ben pedig az érettségi és a felvételi eljárás elegyítve zajlott, emiatt történhetett meg, hogy a diákok nem az aznapra általánosan megírandó matematika feladatokat kapták meg. Ezt követően az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetőjét leváltották, a hiba szerintük a postázóban történt.
Pár évvel később, 1998-ban kiszivárgott megoldókulcsokat olvasott fel a Rádió 1 a matematika vizsga közben, a 2000-ben olaszból érettségiző diákok pedig olyan feladatokat is kaptak, amik az egy évvel korábbi érettségiben is benne voltak, és amiket a felkészülés, gyakorlás közben többen már megoldottak.
Megvásárolható feladatlapok, kiszivárgó tételek
Nem meglepő módon óriási botrányt keltett, amikor a kétszintű érettségi bevezetésének évében, 2005-ben egy nappal a vizsgák előtt felkerült az internetre a magyarérettségi teljes feladatsora, de történelemből és a matematikából is felbukkantak feladatok, ezek teljes feladatsorát pedig 30-50 ezer forintért megvásárolhatták a diákok. Történelemből emiatt új dolgozatot állítottak össze, de az is pórul járt, aki matematikából felvételizett, nekik ugyanis mindenképpen újra kellett írniuk a tesztet, a többiek pedig választhattak, és az év végi osztályzatukat is elfogadhatták. Ez az incidens közel negyedmilliárd forintjába került az államnak.
Azóta egyébként már szigorítottak a szabályokon: a feladatsorok digitális változatait titkosított adatcsatornán küldik a nyomdába, a kinyomtatott tesztlapokat pedig csak az érettségi reggelén kapják meg az iskolaigazgatók. Ennek ellenére mindössze néhány évvel ezelőtt, 2019-ben is volt botrány, ekkor egy lajosmizsei nyomda igazgatója lopta el és szivárogtatta ki az ismerőseinek a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, és a történelem érettségi teljes feladatsorát. Az esszétémák ebben az évben az egész országot bejárták, de mivel sokan nem vették őket komolyan, a diákoknak nem kellett újraírniuk a vizsgát.
2020
Elég csak az évszámot leírnunk és mindenki tudja, mire gondolunk. Ebben a kétségtelenül történelem könyvekbe illő évben alig két héttel az érettségik előtt a diákoknak fogalma sem volt arról, mikor és hogyan lesznek a vizsgáik. Végül 2020-ban és 2021-ben is csak írásbeliket tartottak.
Nem egyedüli eset
Mielőtt azt hinnétek, ehhez hasonló esetek csak Magyarországon fordulnak elő, ez nem így van. 2011 decemberében Nagy-Britanniában több tanár is bizonyította, hogy bármit megtenne tanítványaiért, és lefizették a vizsgaközpontok dolgozóit, hogy az írásbeli előtt megszerezhessék a feladatokat. A csalókat végül az egyik kollégájuk leplezte le. Ugyanebben az évben a diákok szúrták ki, hogy a szövegértési feladatlap szóról szóra megegyezik a 2009-es érettségivel, ezért mintegy 45 ezer diáknak kellett teljes egészében, vagy legalább részben megismételnie a vizsgáját.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
