Meggondoltátok magatokat? Így változtathattok a felvételi sorrenden

Az egyetemi felvételi jelentkezés már lejárt, de egyszer még van lehetőségetek változtatni a megjelölt egyetemek, főiskolák sorrendjén. Mutatjuk, mikor és hogyan.

  • Tornyos Kata

A mai naptól kezdve (április 20.) július 12-ig van lehetősége az adat- és sorrendmódosításra azoknak, akik 2023. szeptemberében kezdik el az egyetemet.

Ha több szakon is eléritek a felvételi ponthatárt, akkor automatikusan arra a képzésre kerültök be, amelyik előbb szerepel a sorrendetekben. Ezért is fontos, hogy melyik szakot jelölitek meg elsőként.

Mikor érdemes módosítani?

Ha időközben megváltozott a preferenciátok és inkább másik képzést részesítetek előnyben, akkor kell élnetek a sorrendmódosítással, de ezt csak egyszer tehetitek meg. A döntésben segíthet, ha megnézitek melyek az idei felvételi legnépszerűbb szakjai, vagy hogy mennyibe kerül egy félév az adott egyetemen.

Hogyan lehet változtatni a sorrenden?

Ezt könnyen megtehetitek az E-felvételi rendszerben: ha mindkét szak szerepel a listátokon, akkor egy kattintással változtathattok a sorrenden. Akár vissza is vonható egy-egy jelentkezés, viszont teljesen újat már nem vehettek fel. Kivéve, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni – azaz, ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelöltétek meg, akkor lehetőségetek van a költségtérítéses párját is hozzáadni.

Milyen teendőitek lehetnek még július 12-ig?

Ha megváltozott valamilyen adatotok időközben, akkor ezt rögzíteni is kell. A jelentkezési határidő után megszerzett dokumentumokat is eddig lehet feltölteni az E-felvételibe. Érdemes biztosra menni és ellenőrizni a közhiteles nyilvántartásból beérkezett információkat (pl.: érettségi, nyelvvizsga).

Az összes fontos határidőt ebben a cikkünkben találjátok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.