Az egyetemi felvételi jelentkezés már lejárt, de egyszer még van lehetőségetek változtatni a megjelölt egyetemek, főiskolák sorrendjén. Mutatjuk, mikor és hogyan.
A mai naptól kezdve (április 20.) július 12-ig van lehetősége az adat- és sorrendmódosításra azoknak, akik 2023. szeptemberében kezdik el az egyetemet.
Ha több szakon is eléritek a felvételi ponthatárt, akkor automatikusan arra a képzésre kerültök be, amelyik előbb szerepel a sorrendetekben. Ezért is fontos, hogy melyik szakot jelölitek meg elsőként.
Mikor érdemes módosítani?
Ha időközben megváltozott a preferenciátok és inkább másik képzést részesítetek előnyben, akkor kell élnetek a sorrendmódosítással, de ezt csak egyszer tehetitek meg. A döntésben segíthet, ha megnézitek melyek az idei felvételi legnépszerűbb szakjai, vagy hogy mennyibe kerül egy félév az adott egyetemen.
Hogyan lehet változtatni a sorrenden?
Ezt könnyen megtehetitek az E-felvételi rendszerben: ha mindkét szak szerepel a listátokon, akkor egy kattintással változtathattok a sorrenden. Akár vissza is vonható egy-egy jelentkezés, viszont teljesen újat már nem vehettek fel. Kivéve, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni – azaz, ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelöltétek meg, akkor lehetőségetek van a költségtérítéses párját is hozzáadni.
Milyen teendőitek lehetnek még július 12-ig?
Ha megváltozott valamilyen adatotok időközben, akkor ezt rögzíteni is kell. A jelentkezési határidő után megszerzett dokumentumokat is eddig lehet feltölteni az E-felvételibe. Érdemes biztosra menni és ellenőrizni a közhiteles nyilvántartásból beérkezett információkat (pl.: érettségi, nyelvvizsga).
Az összes fontos határidőt ebben a cikkünkben találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
